A Norvég Alap az Európai Unió és Norvégia, Izland, valamint Liechtenstein megállapodása nyomán jött létre. Az érintett országok arra szerződtek, hogy az uniótól kapott kereskedelmi kedvezményekért cserébe támogatnak egyes tagországokat.
A Norvég Alapban a 2009–2014-es időszakban Magyarországnak biztosított mintegy 40 milliárd forintot tizenkét programterületen osztják szét. Ezek egyike a civil szervezetek támogatására létrehozott NCTA. Míg a pénz többségét kormányzati közreműködéssel, felügyelettel költik el, addig a „civil zsebben” lévő összeg – a 2009–2014-es ciklusban mintegy négymilliárd forint – szétosztásában a kabinetnek legfeljebb megfigyelő szerepe van.
Már az is felmerült, hogy felfüggesztenék az alapítvány adószámát, ezzel hosszú távon ellehetetlenítve a szervezet működését
Az elosztás feladata az Ökotárs Alapítványé, ez pedig a Norvég Alap alá tartozó, Brüsszelben működő, úgynevezett Finanszírozási Mechanizmus Irodával áll kapcsolatban.
Svájci szigor
a kevésbé ismert Svájci Civil Alap forrásait is az Ökotárs Alapítvány pályáztatja meg. Míg azonban a Norvég Alapnál „egyszerű, gördülékeny” az ügyintézés, addig a svájci sokkal bürokratikusabb.
A Svájci Civil Alap pályázati feltételrendszere jóval szigorúbb, amelyben minden bizonnyal az Ökotárs szakmai tapasztalatai köszönnek vissza. Móra Veronika érdeklődésünkre azt mondta: a két alap forrásainak elosztását szabályzó előírások között alapvető különbségek vannak. A norvég támogatások elosztásának szabályait az adományozó és az Ökotárs szabadon dolgozhatta ki, így a szakmaiságot és az átláthatóságot felhasználóbarát pályázati rendszerben valósították meg. A Svájci Civil Alap elosztásában viszont egy kormányzati szerv, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is szerepet kapott. Ezért tekintettel kell lenni a hazai és az uniós – sok tekintetben bürokratikus, a formai követelményekre nagy súlyt helyező – előírásokra. (B. A.–Cs. P.)
– 2007-ben kerültünk először kapcsolatba a Norvég Alappal. Ekkor került sor az első pályázatra, amelyen arról döntöttek, kire bízzák az egyes országokban a kifejezetten civil szervezeteknek szánt pénz elosztását. A meghívásos pályázaton az általunk vezetett négytagú konzorciumot választották győztesnek Magyarországon – tájékoztat Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány elnöke, aki nyomatékosan rögzíti: kizárólag szakmai okai vannak annak, hogy őket választották, 2007-ben ugyanis már majd másfél évtizedes pályáztatási tapasztalata volt az Ökotársnak.
A szervezet jogelődje ugyanis 1991-től foglalkozott az USA-ból érkező magánalapítványi dotációk elköltésének koordinálásával. Ez a forrás alapvetően két célt szolgált: a civil szféra fejlesztését, a környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek támogatását és a demokrácia erősítését.
|
Móra Veronika
Banczik Róbert / Fotó |
„Évi 60-70 millió forint áramlott akkoriban a környezetvédő mozgalmakhoz, ami a kilencvenes években igen komoly összegnek számított.” A hivatalosan 1994-ben létrehozott Ökotárs Alapítvány a 2000-es évek közepére, amikor az amerikai források elapadtak, az ország egyik legeredményesebb, legtapasztaltabb adományközvetítő szervezetévé vált.
Minden egyes finanszírozási ciklus után új pályázatot írnak ki a forráselosztási feladatokra. 2011-ben már nem is meghívásos, hanem nyílt pályázatot hirdettek meg: ezen hat vetélytárssal szemben nyert az Ökotárs vezette konzorcium. A támogató országok úgy látták, ennél a konzorciumnál teljesül leginkább a három legfontosabb kritérium: a politikától való függetlenség, a civil szektor ismerete és a támogatásosztásban szerzett szakmai felkészültség.
Míg azonban a – a demokráciában tapasztaltabb – Norvégia, Izland, Liechtenstein számára nem fért kétség az Ökotárs függetlenségéhez, addig a kormány komoly támadást intézett a szervezet ellen: a mind durvább nyilatkozatok után június elején ellenőrzést indított a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), egy Fidesz-tag feljelentése nyomán pedig később a rendőrség is adatgyűjtésbe kezdett. Már az is felmerült, hogy felfüggesztenék az alapítvány adószámát, ezzel hosszú távon ellehetetlenítve a szervezet működését.
– Már azt is vitatjuk, hogy a Kehi egyáltalán vizsgálhatna minket, de ettől függetlenül eddig minden olyan adatot, iratot átadtunk, amelynek kiadása nem csorbítja a velünk kapcsolatban lévő szervezetek jogait és amit a támogatókkal kötött szerződésünk értelmében kiadhatunk. A rendőrségi vizsgálatban is eleget teszünk kötelezettségeinknek – mondja Móra Veronika, s leszögezi: – Érdeklődéssel várjuk a folyamatban lévő ügyekben az első konkrét, hivatalos határozatot. Eddig ugyanis a csúsztatásokkal terhelt nyilatkozatokon kívül nem hoztak olyan döntést, aminek esetleges vitatása miatt jogi lépéseket tehetnénk.
Bár a vizsgálatok és a támadások miatt reflektorfénybe került a szervezet, a szakmai munka nem állt le. A napokban fejeződött be a Norvég Civil Alap második pályázatára érkezett anyagok elbírálása. Ezáltal hamarosan 136 civil szervezet összesen 4,34 millió euró támogatáshoz jut.
A csata lépésről lépésre
– Lázár János, aki jelenleg a Miniszterelnökséget vezető miniszter, még áprilisban sérelmezte, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeit egy magyar párthoz szorosan kötődő szervezet vezetésével osztják szét. Később a jobboldal már az LMP „szatellit szervezeteként” nevesítette az Ökotárs Alapítványt.
– Az alapítvány és az LMP határozottan cáfolta a vádakat.
– Konkrét kifogásként az került nyilvánosságra, hogy Foltányi Zsuzsa, az alapítvány egykori vezetője, a szervezet kuratóriumának egyik jelenlegi tagja a 2009-es EP-választáson 18. volt az LMP és a Humanista Párt közös listáján. A kormánynak alighanem az sem nyerte el a tetszését, hogy – több száz más szervezet mellett – a támogatottak között volt a mindenkori kabinettel, így a jobboldalival is sokszor kritikus Amnesty International, a Transparency International magyar irodája és a K-Monitor Egyesület is.
– A folyamatosan durvuló vitában Lázár János a civil támogatási alap programjának felfüggesztését javasolta a norvég EU-ügyi miniszternek küldött levelében.
– A norvég kormány több képviselője is kifejezte aggodalmát a magyar kabinet eljárása miatt.
– Csepreghy Nándor helyettes államtitkár bejelentette, felkérték a Kormányzati
Ellenőrzési Hivatalt a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. A vizsgálat elindult.
– Az Ökotárs Alapítvány bejelentette:a Kehi nem jogosult vizsgálni szervezetüket. Így vélekedik a támogató országok képviseletében eljáró Finanszírozási Mechanizmus Iroda is. Az ombudsman szerint is kétséges, hogy vizsgálódhat-e a Kehi ebben az ügyben.
– Egy feljelentés nyomán, feljelentéskiegészítés keretében, sikkasztás gyanúja miatt kért adatokat az alapítványtól a rendőrség. A feljelentést a belvárosi Fidesz egyik tagja tette, aki lapunknak is elmondta, részben a jobboldali sajtó cikkeire alapozta feljelentését. Ezek a cikkek az Ökotárs szerint tele vannak csúsztatásokkal.
