Más kérdés, hogy a költségvetési pénzek megvonását a csapat sikerként könyveli el. Elvégre „nem lehetünk kedvezményezettjei egy olyan államszervezetnek, amelynek egyetlen elemével sem tudunk azonosulni, és amelynek teljes működését elfogadhatatlannak tartjuk”.
A kormányváltás után, amikor a kétharmados Fidesz–KDNP még csak kezdett berendezkedni, egy ideig úgy látszott, van értelme a párbeszédnek: folyamatában derült ki, hogy nincs. Más módszereket kell választanunk. Tényleg büszkék lehetünk rá, hogy semmilyen formában nem vagyunk ennek a rendszernek a lekötelezettjei – állapítja meg Gulyás Márton.
A Krétakör nem egyszerűen színház, hanem kulturális-nevelési alkotóközpont, különféle kampányok és programok szervezője is. Csak egyetlen példa: tavaly Szabadiskola címmel indítottak oktatási projektet, amelyet idén a Goethe Intézettel együttműködésben fejlesztenek tovább, a magyar diákok mellett immár német diákokkal is. A produkciók költségeit nem számítva a Krétakör működése évi mintegy 33-35 millió forintba kerül. A legtöbb, amit a költségvetéstől kaptak, százmillió forint volt egy évben. Eddig ez a csúcs. Az állami támogatás azért is fontos lenne, mert – mondja Gulyás Márton –, ha van egy magyar állami adóforintjuk, akkor bizonyos nagyságrend felett ahhoz sokkal könnyebb kettő további forintot külföldről behozni.
Bizonyos nagyságrend alatt azonban ez lehetetlen. A támogatás most 0, azaz nulla forint, ami a korábbiakhoz képest meglehetősen radikális csökkenés – jegyzi meg az ügyvezető. A Krétakör a honlapján gyűjt adományokat a fennmaradása érdekében. A kormányzat nem elégszik meg ennyivel, más pénzügyi csapokat is igyekszik elzárni. Legalábbis nehéz lenne mással magyarázni a Norvég Civil Alap körül hercehurcát: a Krétakör is célkeresztbe került.
A Krétakör Alapítvány a Humán Platform elnevezésű szervezetfejlesztési programra nyert el – két évre – közel 120 ezer eurót. A Kehi (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) a Krétakörtől is szerette volna begyűjteni az elszámolásról szóló papírokat, de nem járt sikerrel. Más szervezetekhez hasonlóan a Krétakör is közölte, hogy megítélése szerint a Kehi nem jogosult vizsgálni a Norvég Civil Alap pénzeinek felhasználását.
Annak ellenére, hogy nem kapott semmit, a Kehi kétszer is megköszönte az adatszolgáltatást, és adatkiegészítést kért – meséli Gulyás Márton. Az ellenőrzési hivatal – folytatja –, még ahhoz sem veszi a fáradtságot, hogy a látszatot megőrizve úgy tegyen, mintha érdemben foglalkozna az érintett szervezetekkel. Helyette kiküld egy formanyomtatványt…
Az őszi önkormányzati választás után, de még az év vége előtt kiderül, hogy mi a kormány szándéka – vélekedik, amikor az ügy lehetséges kifutásáról kérdezzük. A Krétakör több forgatókönyvvel készül, de az ügyvezető szerint erről még korai lenne beszélni.
Gulyás Márton 1986-ban született Budapesten, az Erzsébetvárosban – ahogyan mondja, „deklasszálódott középosztálybeli” családban. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban tanult.
2010-ben lett a Krétakör ügyvezetője.
 |
| Kallos Bea / MTI |
Az elmúlt években több akciójával is bekerült a hírekbe. A teljesség igénye nélkül: az egyik premieren a Markó Iván vezette Magyar Fesztivál Balettnek adott soron kívüli, aránytalanul nagy állami juttatások miatt tiltakozott társaival együtt; a holokauszt magyarországi emléknapján a KDNP-s Rétvári Bencének okozott kellemetlen perceket, amikor a kormány történelemhamisító emlékezetpolitikáját kérte számon. A múlttal való szembenézést segítendő hatalmas tükröt (állványra szerelt tükörfóliát) állítottak fel a krétakörösök a Szabadság téri megszállási emlékmű előtt: annak a tükörnek egy elemét, amit Schilling Árpád Előtte-utána című előadásához Ágh Márton tervezett.
Igyekszik kerülni a kettős mércét: Gulyás Márton nemrégiben a Demokratikus Koalíció rendezvényén követelt „cigányozás helyett baloldali megoldásokat”. (Transzparensét összetépték, a tüntetők közül többen bántalmazták.)
Hajlamos rá, hogy provokáljon másokat, cserébe viszont jól tűri, ha őt provokálják. Nem veszi zokon, ha „botrányhősnek” tituláljuk. Elismeri: egyéniségének van egyfajta erősen narcisztikus vonása. Ezzel együtt nagyon komolyan gondolja, hogy a főszereplésével végrehajtott akciók esetében nem a személye a lényeges. Hanem az, hogy felhívja a figyelmet egy-egy olyan ügyre, amit meggyőződése szerint nem szabad szó nélkül hagyni, amiről vitatkozni kell.
Nincsenek emlékei az államszocializmusról, és nem hiszi, hogy szüksége lenne ezekre a tapasztalatokra. Nem szeretné, ha Magyarország visszasüllyedne oda, ahonnét egyszer már kiemelkedett. Nem állítja, hogy már most is diktatúrában élünk. Inkább olyan érzése van, mintha „az utolsó zörejekre hegyezné mindenki a fülét a síri csönd beállta előtt”.
A hatalom agressziója és önkénye nem természeti jelenség, amellyel szemben tehetetlenek vagyunk, hanem emberi döntések következménye. Ebből pedig – bármennyire kilátástalannak tűnik is a helyzet – Gulyás Márton számára az következik, hogy lehetőségünk van fellépni ellene és változtatni rajta.
