A támogatottak között a számos „politikamentes” civil szervezet mellett akadnak olyanok is, például az Amnesty International és a Transparency International magyar irodája, a K-Monitor, az Átlátszó, amelyek kritikusak a mindenkori kormányzattal szemben. Az ezeket a szervezeteket is támogató Ökotárs Alapítvány ellen hirdetett harcot áprilisban Lázár János, amikor azt sérelmezte, hogy az alap „pénzeit egy magyar párthoz szorosan kötődő szervezet vezetésével osztják szét”. Később már az LMP „szatellit szervezeteként” nevesítették az Ökotárs Alapítványt.
Bár konkrétumokat nem említettek, a „szoros” kapcsolat mindössze annyi lehetett: az alapítvány egykori vezetője, a szervezet kuratóriumának egyik jelenlegi tagja Foltányi Zsuzsa, aki a 2009-es EP-választáson a 18. volt az LMP és a Humanista Párt közös listáján. A bírálatokat visszautasította a támogatások elosztására nyílt pályázaton kiválasztott Ökotárs Alapítvány és a norvég kabinet illetékese is, ám Lázár nem engedett, sőt már a civil támogatási alap programjának felfüggesztését javasolta a norvég EU-ügyi miniszternek küldött levelében „az ügy mindkét fél számára megnyugtató rendezéséig”.
Forrásaink szerint Lázár „kirohanása” az Ökotárs ellen egyfajta megelőző csapásként is értékelhető. Mint az a közelmúltban kiderült, a magyar és a norvég kabinet lényegében január óta vitában áll. A magyar kormány ugyanis egyoldalúan, egyeztetés nélkül – Norvégia szerint szerződésszegő módon – megváltoztatta a Norvég Alap pénzelosztó rendszerét. A vita pedig odáig fajult, hogy várható volt egyfajta válaszlépés Norvégiától. Ez nem is maradt el: Norvégia úgy döntött, hogy felfüggeszti a Norvég Alap Magyarországgal kötött szerződései alapján folyósított pénzek kifizetését. (A sors fintora: az életbe léptetett felfüggesztés nem érintette a kormány célkeresztjébe került Norvég Civil Támogatási Alapot, hiszen annak elosztási rendszerét nem alakította, nem alakíthatta át a kabinet.)
Mindezek tükrében forrásaink szerint egyáltalán nem kizárt, hogy Lázárt kettős cél vezérelte, amikor nekiment az Ökotárs Alapítványnak: egyfelől úgy tűnhetett, a támogatások várható felfüggesztése előtt mintha „ő adta volna az első pofont”, másfelől pedig aligha volt ellenére „a kabinet számára nem különösebben kedves” civil szervezetek megregulázása. Itt érdemes felidézni: Norvégia budapesti nagykövete, Tove Skarstein azt nyilatkozata lapunknak, hogy először a norvég kormány részéről fogalmaztak meg kifogásokat a konzultáció nélkül végrehajtott változtatások miatt, arról nem tudtak, hogy a magyar kormánynak lett volna kifogása az alap működésével kapcsolatban.
A kormány eddigi fellépését látva aligha meglepő, hogy a támogatások felfüggesztése ellenére sem tett le a harcról. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár bő egy hete bejelentette: felkérik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Szerinte ugyanis tisztázni kell, megáll-e a gyanú, amely szerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. Kérdéses azonban, kit és mit vizsgálhat a Kehi. A Norvég Alap kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) igazgatója ugyanis leszögezte: a Norvég Civil Támogatási Alapot a magyar kormány nem jogosult vizsgálni.
Az adok-kapok tegnap is folytatódott. A Miniszterelnökség közleményt adott ki, amelyben egyebek mellett azt írta: „A Magyar Kormánynak nemcsak joga, de kötelessége is vizsgálni azt, hogy a Norvég Alapból hazánkba érkező pénzek felhasználása körül minden a legnagyobb rendben zajlott-e az elmúlt években.” Világossá is tették, mit vizsgálnának, hiszen emlékeztettek arra, „már korábban felmerült annak gyanúja, hogy az Ökotárs nem össztársadalmi érdekek, hanem partikuláris politikai célok mentén végzi a támogatások odaítélését”. Csepreghy Nándor – állítása szerint egy norvég közmondást idézve – azt mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón: „A törvény erőt ad, a törvény felhatalmaz!” Ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy mindenképpen lesz Kehi-vizsgálat, s az három hónapon belül be is fejeződhet. Arra reagálva, hogy a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda szerint a civil alapot nem is vizsgálhatják, azt mondta: „Csak annak van félnivalója, akinek takargatnivalója is van.”
Erre egy korábbi kijelentésével válaszolt az Ökotárs Alapítvány igazgatója, Móra Veronika: „Nincs takargatnivalónk, együttműködünk minden arra feljogosított ellenőrző szervvel, ugyanakkor a jogalap nélküli, tisztázatlan célú vizsgálódásokat sokkal inkább zaklatásnak, mintsem az átláthatóság biztosítására irányuló tevékenységnek tartjuk.”
