Nők csapdában

Keveházi Katalint, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szakértőjét, a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány vezetőjét megkértük, vessen ő is egy pillantást az idézett KSH-adatokra. A Jól-Lét több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a nők munkaerő-piaci nehézségeivel kapcsolatban.

– Valóban összességében 56,7 százalék volt 2014 decemberében a foglalkoztatási ráta a 15–64 éves nők körében. 2010. januárban még 50 százalék alatt volt ez a mutató, de azt nem tudjuk, hogy ebben a növekményben mekkora a közmunka aránya – mondja, utalva arra is, hogy a nagyságrendileg 250 ezer közmunkás kicsit kevesebb mint a fele nő. – Ha alaposabban megnézzük az adatokat, azt látjuk, hogy éppen a 30–34 év közötti nők foglalkoztatása csökkent 2010 óta, a 35–39 éveseké ebben az évben csökkent, az előző három évben nőtt. Ebben a korcsoportban sok a kisgyermekes, és a korábbi munkahelyükre való visszatérést megnehezíti, hogy ezeknél a nőknél a kormány az új munka törvénykönyve 2012-es bevezetésével megszüntette a gyerek hároméves koráig fennálló felmondási védelmet. Ez az intézkedés valójában kioltja a támogató intézkedések hatását – mutat rá, hozzátéve, hogy azok a nők, akiknek volt a gyermekvállalás előtt munkahelyük, és meg tudják oldani a gyerek felügyeletét, jellemzően most korábban térnek vissza a munkába. A nők nagyobbik része viszont nem tud hová visszatérni: a szakember szerint nekik korlátozottan ugyan, de segíthet az akcióterv. (Lásd keretes írásunkat.)

Keveházi Katalin azt mondja, a részmunkaidős foglalkoztatás a nőknél is, a férfiaknál is növekedett, de ilyen foglalkoztatási formában a nők felülreprezentáltak.

– Részmunkaidős álláshelyek szinte kizárólag call centerekben, alulkvalifikált munkakörökben vannak, a részmunkaidőben dolgozók kiszolgáltatottsága nagyobb. A kereskedelmi hálózatok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása is alapvetően a női munkahelyek megszűnését jelenti. A kiszolgáltatottságot erősíti a munkáltatóbarát új munka törvénykönyve, a nemek közötti fizetéskülönbségek növekedése. Emellett a nők nagyobb arányban és mennyiségben végeznek fizetetlen munkát – tette hozzá. Keveházi Katalin szerint a nők foglalkoztatása terén a legnagyobb problémát a diszkrimináció jelenti.

– A kormány az igazságtalan fizetéskülönbségekkel sem foglalkozott, valamint azzal sem, hogy rendkívül alacsony a gazdasági döntéshozatalban való részvételük. A nemek szerinti diszkrimináció feloldásához nélkülözhetetlen lenne, hogy a kormány támogassa az esélyegyenlőségi politikát.

Ezzel szemben a kormányzat még a szókészletéből is törölte a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségének kérdéskörét, az új munka törvénykönyve már nem tartalmazza az esélyegyenlőség fogalmát sem – összegzi.