Akciójukra felfigyelt Kévés Tamás, a Jobbik helyi elnöke – aki egy politikai alku következtében azóta Gyöngyös egyik alpolgármestere –, s feljelentette az aktivistát. A Gyöngyösi Járásbíróság tavaly januárban bűncselekmény hiánya miatt felmentette a vádlottat a két rendbeli, társtettesként elkövetett rongálás vétségének vádja alól. Indoklásuk szerint kár nem keletkezett, a csatornafedeleket kicserélni nem kellett, az aszfaltozott járdákat pedig nem kellett helyreállítani. A feliratok és az ábrák nagy része azóta teljesen, illetve legnagyobb részben elmosódott.
|
| Fotó: Berán Dániel / Népszabadság |
Az elsőfokú ítélet ellen azonban az ügyész megalapozatlanságra hivatkozva fellebbezést terjesztett elő, a vétség elkövetésének megállapítását, s pénzbírság kiszabását kérte, így másodfokon pénteken az Egri Törvényszék háromtagú bírói tanácsa elé került az ügy. Itt Nagy Róbertet jogerősen felmentették.
Az ügyész azzal érvelt, hogy a rongálás ténye mindenképp megvalósult a falfirkának minősülő járda- és csatornafestéssel, s nem releváns, hogy azokat végül elkoptatta az idő. Fecz József tanácsvezető bíró azonban a maga szokásos, frappáns stílusában közölte: a szabad véleménynyilvánítás joga felülírja a rongálás vétségét, ráadásul kampányidőszakban amúgy is megengedett az ilyen jellegű akció. Egerben például maga is átlépett jó néhány, járdára felfestett zöld kampányfeliraton 2014 tavaszán, míg a lakásától eljutott a körzetileg kijelölt szavazóhelyiségbe – mondta. Szavai szerint Vona Gábornak aktív politikusként az átlagosnál jobban kell tűrnie a kritikát, a vádlott tevékenysége pedig azért nem büntetendő, mert az nem volt veszélyes a társadalomra.
|
| Fotó: Berán Dániel / Népszabadság |
Egyébként Nagy Róbert a festékes akció óta „rákapott" a politizálás ízére, s egy civil egyesület képviseletben polgármesterjelöltként indult a 2014-es önkormányzati választáson, Gyöngyösön. Nem nyert, de barátaival megalapította a VAGY elnevezésű csoportot, amely a roma integrációért, az oktatási esélyegyenlőségért, s az önkormányzatok működésének átláthatóságáért harcol. Legutóbb a járási esélyteremtő programok pénzügyi elszámolásánál éreztek „mutyit", így közérdekű adatigényléssel éltek, hogy kiderítsék: kinek osztottak le pénzt a szerintük előre lezsírozott pályázaton.
