Az önkormányzati találékonyság végtelen. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) főtitkára a Hír24-nek példaként felvetette, hogyha akad valamilyen közös cél, amire a helybéliek szívesen áldoznának, akkor az új adókivetési jog lehetővé teszi, hogy a megvalósításhoz szükséges forrás megteremtésébe beszálljanak a lakosok is. (Ez a közös cél akár a 3-as metró felújítása is lehetne.)
A lakosság terhelhetősége azonban a vége felé jár. Így csak a tehetősebb települések – Budapesten jellemzően a budai önkormányzatok – engedhetik meg maguknak, hogy éljenek a kormány adta lehetőséggel. A főváros egész területére már sokkal nehezebb lenne igazságos, illetve beszedhető adónemet találni. S ha találnak is ilyet, a bevezetés első évében akkor sem fial majd sokat.
Csakhogy Budapestnek jövőre jelentős saját bevételre lenne szüksége ahhoz, hogy a beharangozott, illetve szükségessé vált fejlesztéseket megvalósítsa. A Népszabadság információi szerint a városvezetés egyelőre nem új adókban, hanem a meglévők elosztási metódusának megváltoztatásában látja a megoldást. Nem lenne példa nélküli megoldás. Rogán Antal 2010 decemberében egy módosító javaslattal elérte, hogy az idegenforgalmi adót ne a fővárosi önkormányzat kapja, hanem a kerületek dönthessék el, maguk szedik-e be az adót, vagy átengedik a fővárosnak, és a forrásmegosztás keretében kapnak belőle vissza.
A kerületek kaptak az alkalmon, és a főváros elesett 1,4 milliárd forinttól. „A javaslat felrúgta a főváros és a kerületek közti korábbi status quót” – mondták akkor fideszesek. Az idei évre egyébként alig 8 millióra olvadt le az ebből származó bevétel, míg az ehhez kapcsolódó állami támogatásból 33 millióra tettek szert. Tarlós István akkor felvetette, hogy a gépjárműadóból származó bevételeket akkor kapja a főváros, de nem járt sikerrel.
|
A városvezetés egyelőre nem új adókban, hanem a meglévők elosztási metódusának megváltoztatásában látja a megoldást
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az iparűzési adó – szintén Fidesz-javaslatra átalakított – újraelosztási gyakorlata további 4,7 milliárdot vett ki az előző ciklusban a fővárosi önkormányzat zsebéből. A forrásmegosztást eredetileg egy 2006-os törvény szabályozta, de azt szinte évente módosítják. A 2014 januárjától hatályos rendelkezések értelmében a fővárosi önkormányzat az idén 51 százalékot kap a megosztott bevételekből, míg a kerületek részesedése 49 százalék.
A fővárosnak az őt megillető részből négy százalékot kötelezően a helyi közösségi közlekedésre kell fordítania. A szétosztható 189,5 milliárdból így 96,6 milliárdot kap a főváros, míg a kerületek 92,8 milliárdot dobhatnak szét egymás között. A Népszabadság információi szerint ezen az elosztási arányon változtatna most a városvezetés. Csakhogy a kerületeknek is ez jelenti a legnagyobb biztos bevételt, amelyhez várhatóan foggal-körömmel ragaszkodnak majd. Úgy tudjuk, már meg is kezdődött a polgármesterek közötti puhatolózás. A felvetés azonban korántsem kockázatmentes. Egy elhúzódó forrásmegosztási vita a fővárosi költségvetés elfogadását is megakadályozná.
