Akadnak azért kivételek: ilyen a bor és a hús. A bor – hangsúlyozza Radnóti Zoltán – szakrális jelentőséggel bír a zsidó vallásban, a készülő italhoz az érési folyamat során csak rabbi vagy úgynevezett rabbisági felügyelő nyúlhat hozzá („mozgathatja meg”). Húst kizárólag speciális képzésben részesített sakter (metsző) vághat.
|
| Radnóti Zoltán: Most is sok kóser élelmiszer van a piacon |
Magyarország nincs neológ sakter, az ortodoxok viszont az utóbbi időben lényegesen megemelték az általuk kért kóserségi díjat. Kilónként több száz forinttal emelkedett a hús ára. Úgy döntöttünk, jobban járunk, ha külön Izraelből hívunk saktert – jegyzi meg Radnóti rabbi.
Új elveket követők
A neológia jellegzetesen magyar felekezet a zsidó valláson belül, amely az Osztrák–Magyar Monarchia idején, a XIX. században alakult ki. A szó jelentése: új elveket követő. A hagyományos – máskülönben több irányzatot megjelenítő – ortodox zsidóságtól főként vallási rítusaiban és külsőségeiben tér el. A megmaradt magyarországi zsidóság nagy része ugyanakkor nem, vagy csak laza szálakkal kötődik a valláshoz.
A neológ kóser felügyelet – a bortól és hústól eltekintve – a kósersági igazolás (hekser) kiadásához elegendőnek tartja, ha a rabbi „egy Magyarországon gyártott bármely élelmiszer gyártásának minden folyamatát és az összes összetevőt tudja ellenőrizni, azok megfelelnek a kósersági előírásnak, valamint megállapodnak a gyártóval, hogy engedélyezi a rendszeres felülvizsgálatot”. Radnóti Zoltán szerint, ami nem tréfli, az kóser, azaz jelen pillanatban is rengeteg kóser élelmiszer van a magyar piacon, csak nem tudunk róla.
A rabbi arra számít, hogy mindez az árakban is megmutatkozik majd. A folyamatos felügyelet miatt az ortodox kóser pecséttel ellátott termékek ugyanis jóval drágábbak az átlagosnál, és tovább emeli árat, hogy sok esetben – mivel Magyarországon nincs gyártókapacitás – külföldről kell behozni az árut.
A Mazsihisz közgyűlése tavaly év elején határozott saját kósersági intézmény létrehozásáról, a Magyarországi Kóser Felügyelet végül késő ősszel alakult meg. Már a neológok pecsétje is elkészült – némi szépséghiba, hogy egyelőre csupán néhány termék akad, amely viselhetné a megkülönböztető jelzést.
Öt magyarországi céggel folynak egyeztetések, de a megfelelő kósersági garanciák biztosításához elengedhetetlen, hogy a gyártók üzleti titkokat is felfedjenek – magyarázza Radnóti Zoltán, miért haladnak nehézkesen a tárgyalások. Ennek ellenére optimista. Biztosra veszi, hogy a neológia pecsétjével ellátott kóser termékek előbb vagy utóbb megjelennek a piacon.
A rabbi állítja, hogy a Mazsihisz részéről gazdasági haszonnal nem járó vállalkozásról van szó. „Szeretnénk, ha a kóser termékek elérhető áron, minél több emberhez eljutnának. Nyitni akarunk a világ felé. Vallási hovatartozás nélkül mindenkire számítunk, aki kedveli az egészséges és minőségi élelmiszert” – mondja Radnóti Zoltán, külön is említve a manapság divatos vegán étrend (vagy inkább: életforma) követőit. Szerinte már nincs messze az idő, amikor Magyarországon meghonosodik a fogalom: „kóser vegán”.
A Teremtő nem engedi
A nem kóser étel azért nem ehető semmilyen körülmények között, mert a világ Teremtője nem engedi meg! – érvelt a kóser étkezés mellett Oberlander Báruch, a Chábád Lubavics mozgalom rabbija az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) honlapján. Rövid összefoglalója szerint a kósersági előírásoknak három alapjuk van: 1. Ne keveredjen tej, illetve annak származéka hússal és annak származékával; 2. Maga a hús is korlátozva van bizonyos állatfajtákra. Azokon belül is csak akkor kóser, ha rituálisan lettek levágva, minden vér, illetve bizonyos zsírok is el lettek távolítva; 3. Bor, illetve szőlőlé vagy ezeknek származéka (például: borecet) csak olyan lehet, amit zsidók készítettek. Ne essen tévedésbe az ember – figyelmeztetett Obarlander Báruch –, nemcsak a húsra, a tejre és a borra kell figyelni, hanem mindennemű élelmiszerre, amely a kezünkbe kerül, hogy készítése során nem használtak-e fel, nem kevertek-e bele tiltott alkotóelemeket.
