A két vezető többször is kiemelte a hitelfelvevők törlesztési fegyelmét. A 360 ezer hiteles harmada már visszafizette a hitelét. A kedvezőbb feltételek miatt – kétszázalékos rögzített kamat az állami támogatásnak köszönhetően – a Diákhitel 2 is egyre népszerűbb. A Diákhitel Központ a nem fizetőkkel szemben is az empatikusabb megoldást választja. Ha valaki egy évig nem fizet, akkor bontják a szerződését, és az adóhivatalhoz fordulnak segítségért a követelés behajtásában, azonban lehetőséget biztosítanak arra, hogy fizetéskönnyítést kapjanak a bajba jutottak. A társaság ugyanis nem egy összegben kéri a tartozást, hanem egy maximum tízéves időszakra részletfizetési lehetőséget ajánl fel. Az ilyen hitelesek aránya azonban alacsony, jellemzően azokat a diákokat sújtja, akik nem bírták elvégezni az egyetemet, a korábban kalkulált fizetésük jóval alacsonyabb szinten realizálódott.
Sokatmondó, hogy a Diákhitel 1-et első helyen zömmel a kormány által üldözött szakokon veszik fel. Elsősorban a jogászképzésben, másodsorban gazdálkodás és menedzsment képzésekben. (A harmadik a mérnök-informatikus.)
Nagyon rossz hír ugyanakkor, hogy a középiskolásoknak nem igazán vannak ismereteik a pénzügyekről. Ezt Hantosi Bálint tanácsadó közölte, aki a TNS Hoffmann által végzett, a fiatalok jövőképét, a diploma értékét vizsgáló kutatás lehangoló eredményeit ismertette. A kutatást középiskolások, diákhitellel rendelkező és nem rendelkező egyetemi hallgatók megkérdezésével végezték, ennek keretében 500 fiatalt online, 18-at mélyinterjúval faggattak. Kiderült, hogy a középiskolások a családból nem kapnak ilyen jellegű ismereteket, mert a szülők jellemzően nem vonják be pénzügyi döntéseikbe a gyerekeiket. Zsebpénzből élnek, semmilyen hosszú távú elképzelésük nincs a pénz felhasználásáról.
|
| Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
Az egyetemistáknál egy fokkal jobb a helyzet. Elvárják ugyan a szülői támogatást, de azért már megjelenik az anyagi függetlenség utáni vágyakozás. Azok a hallgatók a legtájékozottabbak, akik valamilyen alkalmi munkavégzést vállalnak, így bankszámlájuk is van.
– A középiskolások 81 százalékának fontos a pénzügyi tájékozottság, de mindössze 29 százalékuknak vannak pénzügyi ismereteik. A felsőoktatásban tanuló diákoknak hasonlóan fontosak ezek az ismeretek, és 42 százalékuk birtokolja is – tudtuk meg. Amikor a diplomáról mint a siker mérőfokáról kérdezték a fiatalokat, a középiskolások inkább a belső értékek felől közelítettek. Vagyis: azért tartják fontosnak a diplomát, mert a család, a társadalom elvárja tőlük, a karrierépítés, az anyagi biztonság háttérbe szorul. Az egyetemi hallgatóknál már változik az arány: náluk fontos a családi elvárás, azonban jelentősége van a karrierépítésnek és a későbbi pénzkeresetnek is.
Ennek a fényében az Orbán-kormánynak még nagyobb a felelőssége, mint az talán elsőre látszott: ha az oktatáspolitikájával azt sulykolja, hogy a kétkezi munka becsületét vissza kell állítani, a diplomások mihasznák, miközben megnehezíti a felsőoktatásba jutást, akkor ez azzal a következménnyel járhat, hogy a családok nem fogják gyerekeiket a diploma felé terelgetni, márpedig a kutatásból látszik, a középiskolásoknál a család nyomása a meghatározó a továbbtanulásban.
A kutatás még arra is kitért, hogy a fiatalokra is hatott a devizahitelekben eladósodottak válsága, a kormány bankellenes, hitelellenes propagandája. A megkérdezettek általános ellenszenvvel viseltetnek a hitelek iránt. A Diákhitel is egy kalap alá kerül legtöbbjük megítélésében egy svájcifrank-alapú elszállt autóhitellel.
