galéria megtekintése

Orbán alkotmányba foglalná a saját bukását is

17 komment

Lencsés Károly

Jön a gránitba vésett alaptörvény hetedik módosítása, de a miniszterelnök még nem árulta el, milyen javaslatot terjeszt a kvótareferendumra hivatkozva a parlament elé. Nagy meglepetésre azonban nemigen kell számítani, mert az vélhetően arról szól majd, hogy nem akarunk menekülteket látni Magyarországon.


Orbán Viktor miniszterelnök a népszavazást követően azonnal bejelentette, hogy javaslatot nyújt be az alaptörvény módosítására. Hogy annak mi lesz a tartalma, egyelőre nem derült ki. Kovács Zoltán kormányszóvivő is csak azt hangoztatta, hogy miután a választók egyértelműen elutasították a brüsszeli politikát, a kormány kötelezőnek érzi magára nézve ezt a döntést.

Úgy szavazhattak tehát az emberek most vasárnap is, mint a legutóbbi két parlamenti választáson, mert a kabinet az utolsó pillanatig nem árulta el, mihez kér felhatalmazást. Most annyival egyszerűbb persze a helyzet, hogy legalább nagyjából sejteni lehetett: ismét hozzányúlnak a „gránitszilárdságú" alaptörvényhez. Más kérdés, hogy feleslegesen, mert ha esetleg az uniós normákkal ellentétes rendelkezést írnának bele, az Európai Bizottság elég gyorsan kötelezettségszegési eljárást kezdeményezne.

A módosítás különben eléggé egyszerű lehet, és valami olyasmit tartalmazhat majd, mint a kvótareferendumra bocsátott kérdés. Például ez: az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését.

 

Esetleg az alaptörvény E) cikkben szereplő rendelkezését egészíthetik ki valamilyen módon a kvótával: „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja".

„Az Európai Unió joga (...) megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt" – tartalmazza az alkotmány következő bekezdése. A kötelező betelepítés tilalmát valahová ide illeszthetnék be, bár ennek legfeljebb akkor lenne értelme, ha uniós normák tennék világossá, hogy menekültügyben meddig a nemzeti hatáskör. Különben jöhet a kötelezettségszegési eljárás, ami a nálunk regisztrált menedékkérők visszafogadásának megtagadása miatt is fenyeget.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A Jobbik különben már kétszer nekifutott ennek az ügynek. Először áprilisban javasolták, kerüljön be az alaptörvény E) cikkébe, hogy az „Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését". Az előterjesztést azonban még napirendre sem vették.

Nagyjából egy hete ezért újabb ötlettel álltak elő: „Harmadik országbeli állampolgárok Magyarországra történő átmeneti vagy tartós jellegű letelepítéséhez – függetlenül az erre irányuló jogcím megnevezésétől – kizárólag az Országgyűlés dönthet". Az újabb indítvány pillanatnyilag tárgysorozatba vételre vár.

Borítékolható azonban, hogy mi lesz a jobbikos kezdeményezés sorsa, hiszen Orbán saját javaslatot helyezett kilátásba, és nyilván az lesz a befutó. Viszont az ellenzékből néhány embert mindenképpen meg kell nyernie a kormányoldalnak ehhez, mert a Fidesz és a KDNP nem rendelkezik az alaptörvény hetedik módosításának elfogadásához szükséges kétharmaddal.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.