galéria megtekintése

Igaz szó

2 komment


N. Kósa Judit

Mindenki őrizze meg a nyugalmát, nincsen semmi baj! – kiáltotta Hornung Ágnes, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, mire egy rendes Rejtő-regényben – ahogy ez a Vesztegzár a Grand Hotelben címűben is történt – azonnal kitört volna a pánik. Magyarországon ez csak azért nem történt meg, mert egyrészt a mi hazánk lényegesen abszurdabb hely, mint egy Rejtő-regény, másrészt a pénzügyi államtitkár magánszáma idején a migránsok körül forgott minden gondolat.

Pedig amit Hornung Ágnes a múlt hét második felében nyugdíjügyben produkált, igazán megérdemelt volna egy kis figyelmet a magyar járulékfizetők (és nem fizetők) részéről. Történt ugyanis, hogy az államtitkár asszony megmondta az igazat. Egy konferencián kijelentette, hogy az állami nyugdíjrendszer a jövőben képtelen lesz megfelelő szinten ellátni a nyugdíjra jogosultakat, ezért a szerepét „fokozatosan a kiegészítő rendszernek kell átvennie" – amely nem más, mint az önkéntes nyugdíjpénztárak hálózata.

Ami persze keltett némi csodálkozást, hiszen nem volt olyan régen, alig öt éve, hogy Hornung Ágnes főnökének előző kormánya megvédte a nyugdíjakat. Emlékszünk mindahányan: egy tollvonással megszüntette a kötelező magánpénztárakat, a sarki talponállóban is kirívónak számító stílusban megfenyegette a berzenkedőket, hogy nettó kisemmizi őket, ha kapaszkodni mernek a megtakarításukba, az így besöpört háromezermilliárd forintot pedig egyszerűen elégette. Ma sem tudjuk pontosan, hová lett a pénzünk: a meddő államadósság-csökkentés vitte-e el, vagy valamelyik nemzeti nagyvállalkozó vigyáz rá azóta is.

 

Ahogy akasztott ember házában sem nagyon ildomos kötelet emlegetni, úgy ebben az országban viszonylag keveset szoktak azóta kormányközeli emberek az alternatív nyugdíjforrások fontosságáról papolni. A nyugdíj meg van védve, és Orbán Viktor személyesen kézbesíti majd minden jogosultnak, amikor eljön az ideje, egyenesen a pálmafák alá.

Józan ember persze tudja, hogy valójában oltári nagy baj van, a világéletükben minimálbérre bejelentettek, pláne a közmunkások hadai a befizetésükből akkor sem lesznek képesek a megélhetést biztosító ellátáshoz juttatni a majdani nyugdíjasokat, ha hatvanöt évről még magasabbra steigerolják a korhatárt. És józan ember, pláne, ha van neki miből, már évtizedek óta tagja valamilyen önkéntes nyugdíjpénztárnak, esténként pedig fohásszal az ajkán tér nyugovóra, hogy választottja nehogy valami Quaestorba fektesse a kínnal megtakarított filléreit.

Mindenesetre hogy Hornung Ágnes aggodalmát a saját kormánya nem osztja, az már májusban kiderült: akkor került napvilágra ugyanis a terv, hogy jövőre nő a munkáltatók önkéntes nyugdíjpénztári befizetésének adótartalma, ergo szabad a gazda, aki jól akar járni, fizessen ezután mást a dolgozójának: sportrendezvényre szóló belépőt vagy kockázati életbiztosítást. Nem csoda, hogy maga az államtitkár is rekordsebességgel megnyugodott, és az eredeti közlés után alig három és fél órával már jelentősen finomított formában adta közre mondandóját a távirati iroda. Miszerint az állami nyugdíjpénztár szilárd, de akinek ez a hobbija, azért csatlakozhat valamelyik önkénteshez is.

A bakit pedig jótékonyan elfedte a csatazaj, a dübörgő népszavazási kampány. Csak az örök kétkedők rágódnak azóta is azon, hogy a való életben nem minden történet végződik olyan happy enddel, mint a bubópestis sújtotta Grand Hotelé.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.