|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista tagja szerint még nem tetőzött a menekülthullám. A megoldást pedig nem lehet jobb- vagy baloldali módon megoldani, nem lehet csak a „hagyományos politikai szlogeneket” hangoztatni. Mesterházy szerint a menekültkérdést nemzeti üggyé kell tenni, amelyben a miniszterelnök leül a politikai pártokkal, és konszenzust keresnek. Elmondta: személy szerint támogatja az Orbán Viktor által Brüsszelben bemutatott hatpontos tervet. Úgy véli, a problémát a gyökereinél kell kezelni, azaz politikai, gazdasági és katonai lépésekkel helyreállítani a stabilitást azokban az országokban, ahonnét a menekültek jönnek. Meg kell erősíteni a menekültek többségét befogadó országokat, mint Libanon, Jordánia és Törökország. Ott kell kialakítani a hotspotokat, hogy a menedékkérőknek ne kelljen végigmenniük a veszélyes úton Európa felé, így életeket is lehet menteni. Szükség van biztonsági szűrésre is, hiszen „van terrorveszély”, még ha nem is olyan mértékben, ahogyan azt a magyar kormány mondja.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Mesterházy hozzátette: a határ védelme nem zárja ki, hogy az ide érkezőkkel emberségesen bánjanak. „Amikor a morál és a politika ütközik, a morált kell választani” mondta. Hangsúlyozta: Magyarország nemzetközi tekintélyét is helyre kell állítani. „Nem lehet mindenkivel összeveszni. Amit a magyar külügy csinál, az diplomáciai ámokfutás. Szijjártó Péter összekeveri a Fidesz-szóvivő szerepét a külügyminiszterével” – mondta Mesterházy, aki szerint Werner Faymann osztrák kancellár vagy Zoran Milanovics horvát miniszterelnök egyes minapi kijelentései sem voltak helyesek, és csak eszkalálták a problémát.
Kerítést építünk, vagy mindenkit átengedünk
A menekültválság kezelésére vonatkozó hatpontos magyar elképzelésből ötről sikerült közös nevezőre jutni, azt azonban nem sikerült elérni, hogy ha Görögország nem tudja megfelelően őrizni a határát, azt közösen védjük meg – jelentette be Orbán Viktor az uniós vezetők csütörtök hajnalban véget ért brüsszeli csúcstalálkozója után.
Halmai Katalin brüsszeli tudósítását itt olvashatják.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke szerint „történelmi pillanatokat” él át az ország, amikor a pártpolitika nem lehet elsődleges szempont. „56 óta nem volt olyan incidens a határon, mint most” – mondta. Úgy vélte, hogy miután az észak-afrikai arab diktatúrák elvesztették „szűrő szerepüket”, megnyílt az út például Nigéria és Kongó felduzzadt lakossága előtt Európa felé.
|
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Z. Kárpát szerint a menekültek befogadását előíró kvóta nem megoldás, mert csak a tüneteket kezeli. „Nem életszerű, hogy Németországból majd valakit egy kvóta alapján ide irányítanak, és fegyverrel ide kísérik. Vissza akar majd menni” – mondta.
A Jobbik alelnöke szerint a határainkhoz érkezők nem „homogén massza”, vannak köztük „valódi menekültek” is, akik számára a párt segítő kezet nyújtana. Azaz ételt, italt és szállást „a szükséges időre”, de letelepedni nem engedné őket. Szerinte valaki addig számít menekültnek, amíg eléri az első biztonságos országot, onnantól már migráns.
Menekültek vagy honfoglalók jönnek Európába?
A migrációs válság és Európa jövője volt a téma a Terror Háza Múzeumban rendezett fórumon. A szervezők Arnold Toynbee angol történésztől vett idézettel ágyaztak meg a vitának: „A civilizációk öngyilkosok lesznek, nem gyilkosság végez velük”. A vitáról Czene Gábor tudósított.
Szent-Iványi István, a vitát szervező Magyar Liberális Párt külpolitikai szakértője szerint Európa sokáig tétlen volt, és túl későn észlelte, mekkora problémával áll szemben. Szerinte akkor válik valami égetővé az unióban, ha érinti a „magországok” egyikét, amely ez esetben Németország volt. Ám Berlin is csak az elmúlt egy-két hónapban jött rá, hogy egyszerűen kvótákkal nem lehet megoldani a problémát. Az ugyanis nem oldja meg a kérdést, hogy csökken az ellátás minősége a közel-keleti menekülttáborokban. Szent-Iványi szerint is fontos Libanon, Jordánia és Törökország támogatása, illetve az EU határain a hotspotok felállítása is. Orbán Viktor hat pontját reálisnak tartja, és abban is egyetért a miniszterelnökkel, hogy az Unió külső határainak megerősítése nélkül egyik felmerült megoldási lehetőség sem működőképes. Orbán hatpontos javaslata egyébként szerinte nem sokban különbözött a többi javaslattól, de ez csak azt jelzi, hogy Orbán igyekszik igazodni az európai politika fősodrához. Azt azonban hangsúlyozza: a hat pontból nem egyet, hanem hármat nem fogadtak el.
A renitensek is beálltak a sorba Brüsszelben
Nehezen ugyan, de valami megmozdult menekültügyben. Az EU tagállamainak vezetői a „lövészárkokat” teljesen nem temették be, de a brüsszeli csúcs nyomán úgy tűnik, hogy a kölcsönös sértegetéseket és szemrehányásokat félretették. Még akkor is, ha Angela Merkel és Orbán Viktor összeszólalkozott a csúcson. Dési András elemzését itt olvashatják.
A politikusok között olyan nagy volt az egyetértés az első fél órában, hogy a vitát moderáló Bombera Krisztina kissé provokatívan megkérdezte: mi az, amiben eltér a véleményük? Németh Zsolt az alkalmat kihasználva, és a többiek kijelentéseire reagálva először védelmébe vette Szijjártó Pétert.
„Egyetértek azzal, hogy a diplomáciai hangnemet helyre kell állítani, de szeretném kijelenteni, hogy ezekért a térségi politikai vitákért nem Magyarország a felelős. Nem mi gerjesztettük a vitákat”
– mondta, hangsúlyozva a román és a horvát miniszterelnök „ámokfutását”.
Németh Zsolt azt is kifejtette, hogy Orbán Viktor nem kvótát, hanem kontingenst javasolt. Ez egybevág David Cameron brit miniszterelnök javaslatával, aki szerint országa befogad 20 ezer menekültet, de ők akarják megmondani, ki jöhet el a közel-keleti menekülttáborokból. Németh szerint ez önkéntes lenne – mind a befogadni kívánt menekültek számának, mind a személyeknek a meghatározása az adott ország döntése lenne. Ez a rendszer nem díjazná azokat, akik átlépik a zöldhatárt, nincs olyan „szívóhatása”, mint a kvótának.
Arról pedig, hogy Orbán „világkvótát” javasolt, úgy nyilatkozott: miért kellene Európának kezelnie egy globális problémát? „Van például egy G7, egy G20, van Ausztrália és az Egyesült Államok” – sorolta.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország elfogadja-e a kvótákról többséggel, nem konszenzussal hozott uniós döntést, úgy válaszolt: „miután legitim döntés született, a döntést valamilyen szinten végre kell hajtani, de hogy ez milyen formában történik, azt visegrádi körben kell megtárgyalni”. Mesterházy erre azonnal úgy reagált, hogy a visegrádi egység már rég felbomlott a kvóta kérdésében, visegrádi álláspont már nincs.
A közönség soraiból Ignácz József, Besence község polgármestere azt kérdezte Németh Zsolttól, mi lesz a magyar cigánysággal, amikor véget ér a menekültválság? „Vannak ismerőseim, akik már ma sem mernek Budapestre jönni, mert úgy néznek ki, mint a menekültek. Ki fog minket megvédeni?”
Németh Zsolt szerint nem szabad a romakérdést és a bevándorlási válságot összekeverni egymással, és kérte, hogy a roma politikusok és közéleti személyiségek ezt tegyék egyértelművé saját közösségükben. Közölte, hogy
a magyar állam minden állampolgárát megvédi, „fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül”.
Mesterházy Attila szerint azonban a gyűlölet- és félelemkeltés nem múlik el egy társadalomból. Ha már nem lesznek menekültek az országban, ez az érzésvilág új célt fog keresni, még ha az nem is feltétlenül a cigányság lesz. De ha egy társadalomban nem a toleráns, hanem a kirekesztő és félelemkeltő érzéseket erősíti egy kormány és annak politikája, azért hosszú távon komoly árat kell majd fizetnie a társadalomnak. Ez nem jelent azonnal veszélyt, de nem múlik el nyom nélkül, és „én szívesebben élnék egy nyitott, befogadóbb társadalomban”.
