A legfontosabb döntés értelmében az Európai Unió 1,7 milliárd eurós támogatást biztosít az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságán (UNHCR) és a Világélelmezési Programon (WFP) keresztül a menekültek ellátására. Pénzügyileg is megsegítik Törökországot, Libanont és Jordániát – e három országban több mint négymillió szíriai menekült él.
|
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, a Tanács vezetője Brüsszelben
Francois Lenoir / Reuters |
Az EU támogatja a nyugat-balkáni országokat a válság kezelésében; „további erőforrásokat” küldenek a külső határok védelmére, illetve „hotspotokat”, a menekülteket regisztráló és elosztó központokat állítanak fel november végéig. A hotspotokat Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő szerint Olaszországban, Görögországban, valamint Bulgáriában, vagyis nem az unió határain kívül alakítják ki, mint az Orbán Viktor magyar kormányfő hatpontos javaslatcsomagjában szerepelt. A hotspotok a tervek szerint már novemberben üzemelni fognak, és feladataik közé tartozik a menekültstátuszra nem jogosultak visszatérésének, repatriálásának segítése – hangoztatta Hollande.
Kerítést építünk, vagy mindenkit átengedünk
A menekültválság kezelésére vonatkozó hatpontos magyar elképzelésből ötről sikerült közös nevezőre jutni, azt azonban nem sikerült elérni, hogy ha Görögország nem tudja megfelelően őrizni a határát, azt közösen védjük meg – jelentette be Orbán Viktor az uniós vezetők csütörtök hajnalban véget ért brüsszeli csúcstalálkozója után. Részleteket itt olvashatnak.
Brüsszeli források szerint egyetértés mutatkozott abban, hogy Görögországot vissza kell hozni a dublini rendszerbe. Vagyis el kell érni, hogy a görögök regisztrálják a menekülteket, mert így nagyobb az esély arra, hogy csökkentsék a főleg Németország felé való áramlást. Merkel és Hollande egyaránt fontosnak nevezte, hogy október 5-én Brüsszelbe várják a menekültkérdés kezelésében kulcsfontosságú Törökország államfőjét, Recep Tayyip Erdogant. Az EU 2015-ben megduplázza a menekültkérdésre fordított alapját: ebbe a tervezett 4,5 milliárd euró helyett 9,2 milliárd eurót tesznek, s Afrika támogatására 1,8 milliárd eurót szánnak.
Több mint figyelemre méltó fejlemény, hogy az informális csúcson egyetlen tagállam sem kérdőjelezte meg a keddi belügyminiszteri csúcson született döntéseket.
– Egyetlen tagállam sem jelezte, hogy nem teljesíti vállalt kötelezettségeit – hangoztatta a francia államfő, vagyis a korábbi renitensek (köztük Magyarország) beálltak a sorba. Kedden az EU először húzta be a nukleáris opciót. Vagyis a 120 ezer menekült elosztásáról nem egyhangú döntés született. Magyarország, Szlovákia, Románia és Csehország nemmel szavazott, Finnország tartózkodott.
