a várost, mint 80 százalékos tulajdonost ennek megfelelő arányú vagyoni hátrány érte.
A főügyészség által elrendelt feljelentéskiegészítés során megállapítást nyert, hogy a város a fürdő területét vitte be a beruházásra létrehozott cégbe. Ezen túlmenően a várost semmilyen fizetési kötelezettség nem terhelte a cég működése, valamint a beruházás kivitelezése során. A 6 milliárd forintos beruházáshoz hiányzó – a 3 milliárdos uniós támogatáson felüli - 3 milliárd forintot a Ligetfürdő Kft. nevű projektcég cég vette fel hitelként, de arra készfizetői kezességet nem az önkormányzat, hanem a magánbefektető vállalt.
A magánbefektető vállalta a veszteséges működéssel összefüggésben felmerült költségeket is. Mivel a beruházás 2010-es elkészültét követően 5 éven keresztül évente közel 400 millió forint veszteséget termelt a fürdő, erre a magánbefektető közel 3 milliárd forintot fizetett be pótlólagosan.
Az üzletrésszel kapcsolatos szerződéses feltételeket több hatóság is vizsgálta, valamint az önkormányzati döntés előtt a közgyűlésben, illetőleg a bizottságokban, valamint a médiában is részletes vita folyt, felvetve a vagyonvesztés és a hűtlen kezelés vádját. (Az egyik ilyen megközelítés szerint eleve veszteséget terveztek, mert a fürdő árait úgy állapították meg, hogy a szegedi átlagpolgárok ne nagyon zavarhassák a szomszédos, szintén Leisztinger érdekeltségébe tartozó, uniós támogatással 4 csillagossá fejlesztett Forrás Hotel vendégeit, akik a szállodából járhatnak át a Ligetfürdőbe.)
A feljelentés egyszerű matematikai számítással határozta meg az üzletrész értékét:
Szeged városa bevitt a cégbe 3 milliárd forint uniós támogatást, egy nagyon értékes telket, egy nemrég felújított uszodát, 7 kút felépítményeit és működtetésük jogát, ám ebből az üzletrésze eladásával mindössze 1,4 milliárd forintot kapott vissza.
A Csongrád Megyei Főügyészség szerint azonban a feljelentő figyelmen kívül hagyta, hogy az üzletrész névértéke nem azonos az üzletrész piaci értékével. A leegyszerűsített módszer a bűnüldöző hatóság szerint nem egyeztethető össze a gazdasági társaságok működésével és az üzleti élet törvényszerűségeivel.
Az ügyészség közleménye szerint a feljelentő figyelmen kívül hagyta a cég éves több százmillió forintos veszteségét, a kisebbségi tulajdonos által vállalt plusz garanciákat, kötelezettségeket és azt is, hogy az önkormányzat részéről a beruházás semmilyen pénzügyi hozzájárulást nem igényelt.
Nem mellékesen az üzletrész értékesítése nyílt pályáztatás során történt és senki más nem kívánta megvenni azt – írja az ügyészségi közlemény. (Ha nem a kisebbségi tulajdonos vette volna meg, akkor egy másik befektetőnek ki kellett volna fizetnie az évek során a Hunguest által kifizetett veszteséget is – vagyis több mint 7 milliárd forintot kellett volna letennie.)
Az ügyészség szerint a szerződésben foglalt garanciák és kötelezettségek mellett az üzletrész értékesítése nem valósított meg bűncselekményt.
Augusztus közepén kerül sor a Hungest szállodalánc eladására. Az MSZP-közelinek mondott Leisztinger Tamás érdekeltségéből a Fidesz-közelinek mondott Jászai Gellért érdekeltségébe kerül át 14 szálloda. Ám a hírek szerint a szegedi Hotel Forrás és a lillafüredi Palota Szálló marad Leisztingeré.
