A közösségi oldalakon ugyanakkor többen megfogalmazták azt a gyanújukat, hogy a máskor oly gyors és bizonyos helyszíneket látványosan nagy erőkkel biztosító rendőrség most talán nem véletlenül nem védte meg a Lendvay utcai székházat. Sejtetni engedték, hogy az internetadó elleni tüntetés résztvevőinek egyetemleges lejáratása érdekében adott időt és teret a karhatalom a székházrongálóknak.
A rendőrség lapzártánkig nem válaszolt az írásban feltett kérdéseinkre. Nem hivatalosan a testület több illetékese is marhaságnak nevezte a felvetést.
Rendőrségi forrásaink ugyanakkor bírálták a demonstráció szervezőit. „Húsz rendező egy ekkora tömeghez nagyon kevés”, mondták, hozzátéve, hogy mivel a törvény nem teszi lehetővé a rendezők szankcionálását, nem tehetnek mást, mint hogy a következő tüntetéssel kapcsolatos egyeztetésen ismét felhívják a szervezők figyelmét: a rendért elsősorban ők és az általuk felkért rendezők felelősek.
A rendőrség szerint egységeik kellő gyorsasággal reagáltak a garázdák támadására, egyébként pedig a kellő erőkkel biztosították az eseményt.
De kik dobálták meg a székházat?
Az egyik hungarista oldalon már vasárnap délután megjelent a hír: nem kizárt, hogy szurkolói csoportok csatlakoznak az internetadó elleni tüntetéshez. Egy másik szélsőjobboldali portálon olvasható beszámoló szerint voltak, akik a szurkolók tüntetéséről vonultak át.
Az ultracsoportok a Kossuth téren délután háromtól tartották demonstrációjukat, a néhány villamosmegállóra lévő József nádor téren este hatkor kezdődött a netadó elleni tiltakozás. A már említett hungarista oldal a két rendezvény között, fél ötkor írt arról, hogy a szurkolói megmozdulás után a kétezres tömegből néhány száz fős, „látszólag egyelőre tanácstalan keménymag” várakozik a Belvárosban. „Nem kizárt, hogy ezek a csoportok bekapcsolódhatnak” a másik demonstrációba, „ami valószínűsíti, hogy provokátorok a kormányellenes tüntetés radikalizálására készülnek”.
Másutt az egyik „vármegyés” (a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagja) nevének mellőzésével így jellemezte a tömeget, amely a József nádor térről indulva az Andrássy úton vonult a Hősök tere felé: „Teljesen vegyesen voltak az emberek, sokan a szurkolók tüntetéséről vonultak át.”
|
Az ultrák már délután szóltak, hogy átmennek
M. Schmidt János / Népszabadság |
A szóban forgó „vármegyésnek” nem tetszett, hogy a tüntetők a Hősök terén „mindenféle tisztelet nélkül” felmásztak a szobrokra. Amikor pedig – folytatta – előkerültek a vörös és EU-s zászlók, végképp egyértelművé vált, „mire is megy ki az egész”. Mégis, amikor a Hősök teréről a tömeg a Lendvay utcába, a Fidesz-székházhoz ment, „sok fociszurkoló és magányos hazafi (értsd: futballhuligán és szélsőjobboldali) érezte úgy, hogy az első sorban a helye”.
Mindezek alapján nehéz lenne kétségbe vonni, hogy a Fidesz-székház megtámadásában szélsőjobbosok is benne voltak. Az arányokat azonban nem árt tisztázni. Az internetadó elleni tüntetésen – ahol semmilyen fizikai inzultus nem történt – több tízezren vettek részt. Amikor a demonstráció befejeződött, a tömegnek csak a töredéke, néhány ezer ember vonult a Lendvay utcai Fidesz-székházhoz. És ennek a néhány ezernek a túlnyomó többsége sem volt szélsőjobboldali: az Európai Unió zászlajának kitűzését óriási ováció fogadta.
A szervezők nem felelősek
Egészen biztosan nem felel egy demonstráció szervezője a tüntetés befejezése után történt esetleges atrocitásokért – jelentette ki kérdésünkre Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője. Vasárnap tízezrek tiltakoztak az internetadó ellen, a résztvevők eredetileg a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a Fidesz székházához vonultak volna, ám a rendőrség a Lendvay utcát lezárta, így a tömeg a Hősök terére ment. Ott a szervező bejelentette, hogy a rendezvénynek vége, és kérte, hogy mindenki térjen haza.
A gyülekezési törvény szerint alapvetően a szervező dönti el, hogy kinek mit kell tennie, és ő adhat utasítást a résztvevőknek – hangsúlyozta Tóth Balázs. Ha a felszólításnak valaki nem tesz eleget, a rendezőknek kell fellépniük – magyarázta –, ám ha nem járnak sikerrel, a rendőrség segítségét kérhetik. Erre itt a szakértő szerint nem volt szükség, hiszen a demonstráció befejezéséről szóló bejelentésig nem történt rendbontás.
|
Nehéz megérteni, hogy a rendőrök miért hagyták őrizetlenül egy időre a Lendvay utcát. A tüntetők jelezték, hogy visszatérnek a Hősök teréről
M. Schmidt János / Népszabadság |
A később történtekért a szervező már nem felel – hangsúlyozta Tóth. A demonstrációt meghirdető Gulyás Balázs ráadásul mindent meg is tett annak érdekében, hogy ne következzék be semmilyen atrocitás. A Facebookon a résztvevőket felszólította arra, hogy tartózkodjanak az erőszaktól – tette hozzá –, s egyben mindjárt a rendőrség segítségét is kérte az esetleges rendbontás megakadályozása érdekében.
Azok viszont, akik később a Fidesz székházához vonultak, majd különféle tárgyakat hajigáltak, és megrongálták az épület ablakait, egyetemleges kártérítési felelősséggel tartoznak – mondta a szakértő. Ezt azt jelenti, hogy a dobálás bármely résztvevője ellen kártérítési pert lehet kezdeményezni, és azután az érintettek egy esetleges újabb peres eljárásban tisztázhatják, közülük kinek mennyit kell majd fizetnie. Mindez egyébként teljesen független attól, hogy valakit garázdaság szabálysértése vagy vétsége miatt elmarasztalnak-e – jelentette ki Tóth Balázs.
Kiemelte ugyanakkor: maga nemigen érti, hogy a rendőrök miért hagyták egy időre őrizetlenül a Lendvay utcát. A tüntetők ugyanis jelezték, hogy oda kívánnak vonulni. Tudni lehetett azt is, hogy a rendezvénnyel nagyjából azonos időben egy másik demonstráció folyik a Parlament előtt, amelyen kevésbé békés futballszurkolók vettek részt. Tóth Balázs úgy gondolja, a hatóságnak azért is érdemes lett volna fokozott figyelmet tanúsítania, mert nem túl régen a Fidesz székházát egyszer már „bevették” a tüntetők. Így szerinte célszerű lehet szakmai szempontból elemezni a történteket, de ez a rongálók felelősségét természetesen nem érinti.
