Nem árulja el a kormány, kiket küldene Strasbourgba
Jövő januárban távozik az emberi jogi bíróság magyar tagja, és augusztus végéig kell három főt jelölni, akik közül az Európa Tanács közgyűlése választ ki egy embert. A kormány egyelőre nem árulja el, kiket látna szívesen Strasbourgban.
Nem tisztességes, nem átlátható és nem konzisztens az a folyamat, amelyben a kormány eldöntötte, kit delegálna Magyarország a strasbourgi emberi jogi bíróságra a 2017 januárjában távozó Sajó András helyére. Civil szervezetek sora közösen hívja fel a figyelmet arra, hogy három jelöltet kell állítani, mégpedig állandó, előre megismerhető szabályok alapján zajló nemzeti kiválasztási eljárásban, és ennek keretén belül nyilvános és mindenki számára nyitva álló pályázatot kell kiírni az aspiránsok számára.
A civilek pénteken levélben fordultak az igazságügyi miniszterhez, s azt remélik, még megelőzhető, hogy a kormány blamálja magát és a jelölteket. Ha ugyanis a kiválasztási folyamat nem felel meg az Európa Tanács (ET) követelményeinek – az emberi jogi bíróság e szervezet része –, a testület közgyűlése teljes egészében elutasíthatja a magyar listát.
A Magyar Helsinki Bizottság két alkalommal is levélben fordult Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, hogy adjon tájékoztatást a jelölési és kiválasztási folyamatról. Értékelhető választ a jogvédő szervezet azonban nem kapott – sem a kiválasztási folyamat mikéntjét, sem a jelöltek személyét nem ismerhette meg.
Az igazságügyi tárca eddig csak annyit árult el, hogy van már lista, amelyet kormány be is nyújtott az ET-nek. A jelölteket Trócsányi miniszter – „szakértőkkel történt konzultáció alapján" – terjesztette fel a kormánynak. Miközben a strasbourgi bíróság hitelességének és jelentőségének megőrzése a tét, ezért van fontos szerepe a bíróválasztás folyamatának.
|
Titkolják, kiket ültetnének a megüresedett székekbe
Vincent Kessler / Reuters |
A civilek most arra kérik a minisztert, hogy vonja vissza a listát, és a megszabott határidőig rendelkezésre álló két hónap alatt alkosson nyilvános szabályzatot a jelöltállítási folyamatra nézve, írjon ki pályázatot a pozíció betöltésére, és ennek alapján terjessze fel a kormánynak a javasolt jelölteket. Erre augusztus 26-ig van lehetőség, mert akkor jár le a jelöltállítás határideje.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye értelmében minden részes állam egy bírót delegálhat a testületbe. "A bíráknak a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük és vagy magas bírói hivatal betöltéséhez szükséges képesítéssel kell bírniuk, vagy elismert szakértelemmel bíró jogásznak kell lenniük". Őket a Parlamenti Közgyűlés választja szótöbbséggel, s a megbízatásuk kilenc évre szól.
Az igazságügyi miniszternek címzett tiltakozó levelet az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC), a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC), a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetsége, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a PATENT Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért valamint a Transparency International Magyarország írta alá.
