Menekültügy: Orbán református, de egyháza szolidáris
Elfogni és kitoloncolni – a magát reformátusnak valló kormányfő így fejezi ki keresztényi szeretetét a koszovói menekültek iránt. A református egyház menekültmissziójának vezetője viszont fontosnak tartaná, ha a politikusok a lakosság félelmeinek erősítése helyett a befogadó társadalom megteremtésében jeleskednének.
Csakhogy fideszes szóhasználatban újabban „megélhetési bevándorlóknak” nevezik azokat a földönfutó családokat, amelyek a nyomor elől menekülve ezrével, tízezrével érkeznek Koszovóból. Magyarország számukra nem célállomás, szeretnének tovább utazni Nyugat-Európába. Orbán Viktor miniszterelnök a párizsi terrortámadások ellen tiltakozó tömegdemonstrációt használta fel először arra, hogy a magyar állami tévének nyilatkozva kifejtse téziseit a határok lezárásáról. Később, szokásos rádióinterjújában rátett néhány lapáttal: a kormányfő szerint teljesen mindegy, kik és milyen indokkal hajtanak végre tiltott határátkelést. Őrizetbe kell venni őket, és – amint lehet –kitoloncolni.
|
Koszovóiak, akik menekülnek a reménytelenség elől
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A miniszterelnök megnyilvánulásaiban együttérzésnek a halvány jele sem látszik. Pedig a korábban vallástalan Orbán jó ideje reformátusnak, hívő kereszténynek tartja magát. Ám a vallásos kötődésű karitatív szervezetek mintha más szemléletet képviselnének. A kormányfő felesége, a katolikus Lévai Anikó például a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete. A segélyszervezet alapelveit ismertető videóban Lévai Anikó hangsúlyozza: „Segítjük a bajba jutott embereket – nemre, fajra, felekezetre, bőrszínre és egyéb hovatartozásra tekintet nélkül. Egy dolog számít: az, hogy ki a rászorult, ki a bajba jutott.”
Valóban megugrott a főleg Koszovóból érkező, az Európai Unióban menedéket keresők száma –ezt már Kanizsai-Nagy Dóra, a református egyház menekültmissziójának vezetője mondja. A református misszió elsősorban olyan menedékkérőkkel foglalkozik, akik a genfi egyezménynek megfelelően minősülnek menekültnek. Ám a koszovóiak az általuk elérhető információk alapján jellemzően gazdasági okok miatt hagyják el hazájukat.
Jog az élethez
Keresztényként nem mondhatok mást: minden ember iránt szolidárisnak kell lennünk – jelentette ki Beer Miklós katolikus püspök a közelmúltban, amikor megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy a kormányfő legszívesebben lezárná a határokat a menekültek elől. Senki sem saját maga választja meg, hova születik, de mindenkinek joga van az élethez – mondta a püspök.
A határok lezárását máskülönben nem látja megvalósíthatónak: a népvándorlást nem lehet megállítani.
Legalábbis a jogi besorolás alapján. Kanizsai-Nagy Dóra szerint összetett problémáról van szó: megfelelő állami apparátus áll rendelkezésre, amely egyénileg bírálja el a beadott kérelmek megalapozottságát. Arról soha nem szabad megfeledkezni, hogy a jogi definíciók mögött emberi sorsok húzódnak. Éppen ezért „nem szerencsés” a határok lezárásáról beszélni. Magyarországnak inkább abban kellene szerepet vállalnia, hogy segítsen Koszovóban kedvezőbb gazdasági-politikai környezetet létrehozni. Ennek révén lehet megakadályozni, hogy folytatódjon a nincstelenek tömeges kivándorlása.
Kérdésünkre, hogy a református miniszterelnök kijelentéseiben találkozott-e az embertársaink iránti szolidaritás megnyilvánulásaival, Kanizsai-Nagy Dóra kitérő választ adott. A református menekültmisszió vezetője ugyanakkor fontosnak tartaná, hogy a magyar politikusok óvatosan és kellő empátiával fogalmazzanak ebben a kényes ügyben. Kanizsai-Nagy Dóra szerint a magyar lakosságban meglévő félelmek és az elutasítás helyett a befogadó környezetet kellene erősíteni.
