A legnépesebb csoportot a hatezer koszovói jelentette, őket a pakisztániak követték 1500 és a bangladesiek hétszáz fővel. A legtöbben azonban nem várják meg a menekültügyi eljárást, hanem a befogadóállomásokról illegálisan valamelyik nyugati államba távoznak. Más kérdés, hogy ha lebuknak, a dublini egyezmény szerint vissza kell fogadni őket. Egyébként a koszovóiak közül senki sem felelt meg a menekültté nyilvánítás feltételeinek, miként – néhány kivételtől eltekintve – a pakisztániak és a bangladesiek sem.
Menekültstátust mindössze 73 szír, 33 afgán, 15 grúz s néhány szomáliai, etióp és egyiptomi állampolgár kapott. Ez összesen 173 főt jelent, míg oltalmazottként további 183 kérelmező maradhatott Magyarországon. Az idén a menekültügyi hatóságokra nehezedő nyomás egyébként valamelyest enyhült, mert az első fél évben a tavalyi 11 ezerrel szemben csupán nem egészen öt és fél ezer menedékkérő jelentkezett.
|
Afgán menekültek tanulnak magyarul a bicskei táborban
Szabó Bernadett / Reuters |
A migránsok többsége alacsony képzettségű afgán, szír és koszovói fiatal férfi, aki a saját hazájában kialakult biztonsági helyzet vagy a nyomor elől menekül.
Rajtuk kívül a harmadik világ sok más országából is érkeznek, van, aki családostul, gyerekekkel indul neki a kétes kimenetelű útnak a jobb egzisztencia megteremtésének reményében. Ezek az adatok mellesleg azért is figyelemre méltók, mert azok, akik országonként mérlegelnék, hogy kiket lehetne befogadni, a legnagyobb arányban az arab és a román, majd a kínai menedékkérőket utasítják el, miközben román – aki uniós polgárként hiába is jönne – vagy kínai legfeljebb elvétve akadhat köztük.
A Tárki méri a pirézekkel kapcsolatos társadalmi attitűdöt is, s őket sem látnák túl szívesen, miközben ilyen népcsoport nem létezik. Ebből is az következik, hogy a legtöbben szinte semmit sem tudnak a menekültekről, hanem egyszerűen előítéletesek. Az országban egyébként a bevándorlási hivatal legfrissebb, június végi adatai szerint összességében 226 ezer külföldi él – legalábbis a statisztika szerint. Azok, akik érvényes magyar okmányokkal rendelkeznek, az Európai Unión belül viszonylag szabadon mozoghatnak.
A Magyarországon tartózkodók többsége EU-polgár, illetve az ő harmadik országbeli hozzátartozója, s közöttük a legnépesebb csoportot a román állampolgárok alkotják, akiknek a száma egykor megközelítette a százezret. Ám ők zömében magyar nemzetiségűek, s a kedvezményes honosítás bevezetése óta egyre kevesebben vannak, mert a nyilvántartásban már magyarként szerepelnek.
A bevándorlási hivataltól kapott tájékoztatás szerint regisztrációs igazolással – amelyet uniós polgároknak adnak ki, akiknek gyakorlatilag csak jelezniük kell, ha huzamosan nálunk kívánnak élni – csaknem 120 ezren tartózkodnak Magyarországon. Közülük hatvanezer román, húszezer német, majdnem tízezer szlovák, nem egészen ötezer osztrák, két és fél ezer pedig holland állampolgár.
A kínai kolónia 15 ezer fősre tehető, és ezzel az unión kívüli országok között vezeti a sort. A tízezerhez közelít a volt jugoszláv köztársaságokból, illetve az Ukrajnából érkezők száma, ők többségében szintén az ottani magyar kisebbséghez tartoznak. De több ezer amerikai, orosz, vietnami, valamint iráni és nigériai állampolgár is huzamosan Magyarországon él. A külföldiek aránya egyébként az összlakosság nem egészen két és fél százalékát teszi ki, míg például Oslóban a népesség csaknem harmada más ország polgára.
Oktalan félelem
Évente nagyjából ötezer külföldi állampolgár ellen indul büntetőeljárás – derül ki a Legfőbb Ügyészség által korábban készített elemzésből. Eközben 2012-ben összesen 472 ezer bűncselekményt regisztráltak, és körülbelül százezer elkövető személyére derült fény. Közülük 4700 külföldi akadt, tehát az ismertté vált tettesek kevesebb mint öt százaléka került ki ebből a körből. Ez magasabb ugyan, mint a hosszabb-rövidebb ideig itt élő idegen állampolgárok népességhez viszonyított 2,3 százalékos aránya, az általuk jelentett kockázat azonban a látszat ellenére elhanyagolható. A bűnügyi statisztikában valamennyi külföldi szerepel ugyanis, a 226 ezer, különféle engedéllyel Magyarországon tartózkodó személy mellett azok is, akik átutazóban vagy ide látogató turistaként, esetleg utazóbűnözőként kerülnek összeütközésbe a törvénnyel.
Így pedig már egészen más a helyzet, hiszen évente több mint negyvenmilliónyian lépik át a határt, vagyis: az ötezer körüli külföldi gyanúsított meglehetősen népes körből kerül ki. Figyelemre méltó az is, hogy az eljárás alá vont magyarok 28 százaléka 2012-ben visszaeső volt, míg az idegen állampolgárok esetében ez a négy százalékot sem érte el. Ennek megfelelően az utóbbiak jellemzően kisebb súlyú bűncselekményekben érintettek. A személy elleni bűncselekmények esetében a külföldiek aránya másfél százalék körül van. Ugyanez igaz a garázdaságnál is: az esetek legfeljebb két százalékáért lehetett idegen állampolgárt felelőssé tenni. 2012-ben az ismertté vált 37 ezer vagyon elleni bűncselekmény közül csupán 660 esetben volt külföldi gyanúsított. (L. K.)
