Kőbánya időközben lekerült a napirendről. Tarlós István főpolgármester legalábbis az Indexnek azt mondta, hogy – bár rendszeresek a tárgyalások Törökország budapesti diplomatáival, és a mecset ügye is előkerült – a X. kerületben kinézett területtel kapcsolatban meggondolta magát a török fél. Egyelőre nincs olyan helyszín, amely a török és a magyar félnek is megfelelne a mecset számára.
A jobbikos szóvivő általánosságban határozottan ellenez, abszolút indokolatlannak tart egy ilyen „gigaberuházást”, amely több súlyos kérdést,
nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet.
Mirkóczki hangsúlyozta, hogy a személyes véleményét mondja.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke 2013 végén előadásokat tartott Törökországban. A magyar–török viszonyt
nem egyszerűen barátságnak, hanem beláthatatlan pozitív következményekkel járó testvériségnek nevezte, az iszlámot pedig az emberiség utolsó fénysugarának a „globalizmus sötétjében”.
A jobbikos Alfahírnek adott interjújában aztán a pártelnök elmondta, hogy az iszlám világ az, amely a leginkább képes ellenállni az Egyesült Államok által dominált világrendnek. Vona magyarázatként hozzátette: nem az iszlámot támogatja a kereszténységgel szemben, arra hívta fel a figyelmet, hogy az iszlám kultúrkör erősebben védi a saját tradícióit, mint a keresztény.
|
Imahely. Idehaza akadályozzák a mecsetépítést a Magyar Iszlám Közösség elnöke szerint Teknős Miklós / Népszabadság |
Korábbi cikkünkben felidéztük: már az ezredforduló környékén, az első fideszes kormányzás idején is érkezett olyan kérés a kabinethez, hogy biztosítson telket egy iszlám központ létesítéséhez. Úgy tudni, a kormány hazai és külföldi titkosszolgálatok figyelmeztetésére állt el a terv támogatásától, amelynek megvalósítása azzal a kockázattal járt volna, hogy a térség „muszlim gócpontjává” válik Magyarország.
Más kísérletek is kudarcot vallottak. Bár néhány napja Orbán Viktor is megszólalt az ügyben, sokkal okosabbak nem lettünk. A kormányfő – aki a Jobbikhoz hasonlóan szintén feltűnően jó kapcsolatokra törekszik Törökországgal – csupán annyit közölt, hogy hivatalosan még nem tárgyaltak az iszlám központról, de a kérdéssel foglalkozni kell.
Vallásgyakorlati kérdés
A kormánynak akkor kell majd tárgyalnia a mecsetépítés tervéről, ha a vallásukat gyakorolni akarók – elsősorban itt tanuló fiatalok – ezt kezdeményezik – mondta el Lázár János a kormányszóvivői tájékoztatón lapunk kérdésére. A Miniszterelnökség vezetője hozzátette: ha a következő években javul a felsőoktatás színvonala, és egyre több iszlám vallású hallgató érkezik Magyarországra, akkor ez a kérdés óhatatlanul napirenden lesz, ahogy a legtöbb európai országban. A kormánynak egyelőre nincs sem elutasító, sem támogató álláspontja az ügyben. A miniszter azt mondta, a kabinetet még senki sem kereste meg a budapesti iszlám központ felépítésének tervével. (B. D.)
Az állami szervek nem engedélyezik, sőt akadályozzák a mecsetek építését – ezt Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke panaszolta tíz évvel ezelőtt abban a nyílt levélben, amelyet Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöknek és több közjogi méltóságnak írt. A helyzet szerinte azóta sem javult. A mostani ellenállást is érthetetlennek tartja, hisz „nem szélsőségesek és terroristák akarnak iszlám központot építeni Budapesten, hanem a török állam”.
Bolek hangsúlyozta, hogy a költségeket teljes egészében Törökország állná, a magyar adófizetőknek a beruházás egyetlen forintjába sem kerülne. Lehet, hogy a Kőbányára tervezett projekt lekerült a napirendről, de – mondta a közösség vezetője – senkiben ne legyen kétség: ha a török állam ragaszkodik hozzá, akkor előbb vagy utóbb felépül az iszlám központ.