Az írás a Népszabadság
2014. 10. 14. számában
jelent meg.
– Most mi az isten lesz velünk? – kérdezgetik egymástól Devecserben a csoportba verődött közmunkások hétfőn reggel a polgármesteri hivatal előtt.
– Az lesz b...meg, hogy mostantól dolgoznotok kell – veti oda nekik egy arra kerekező ember, aki biciklije kormányára virágos cekkert akasztott. Kilóg belőle a kenyér.
– Dolgozunk mi közmunkában! –kiabálják neki vissza.
– Akkor most majd kétszer annyit dolgoztok, legalább nem lesz időtök bömböltetni az udvaron a lakodalmas zenét!
A választások estéjén Ferenczi Gábor jobbikos polgármesterjelölt – ma már Devecser első embere – azt mondta, ez az utolsó esélye a településnek, hogy változás legyen a magyar–roma együttműködésben. Hittek neki, s megválasztották őt a fideszes Toldi Tamás helyett. Kevesen számítottak erre a változásra, hiszen a vörösiszap-katasztrófa után Toldi rengeteg munkával, életképes programokkal kitalálta a dunántúli település jövőjét. A romák és a nem romák közötti feszültségeket is oldani tudta – legalábbis ezt mutatta a látszat. Ám a választási eredmény nem ezt igazolta.
 |
| Toldi ereje sem segített Kurucz Árpád / Népszabadság |
A korábban főleg lomizó romákkal szembeni helyi népharag az iszapömlés után erősödött meg Devecserben. Előtte a Dankó-telepen koncentrálódott a romák jelentős része, kevesebb volt az érintkezési pont a többi lakóval. A tározó gátját áttörő vörösiszap azonban házakat döntött össze, teljesen átalakította a város szerkezetét. A romákat szétszórták a különböző utcákban, pontosabban a kártérítésként kapott pénzből mindenki ott vásárolt ingatlant, ahol tudott.
A mindennapos súrlódások, veszekedések szikrái után egy utcai konfliktus robbantotta a bombát. A Jobbik fenyegetésként az országból összeverbuvált szélsőjobbosokkal masírozott Devecserben. Egyik szónokuk a most megválasztott devecseri polgármester jelenlétében például úgy beszélt a romákról: „Két lehetőség van, kedves testvéreim. Az egyik, hogy van olyan kormányzat, mely megfogja őket, és kihajítja az országából. Van még egy olyan lehetőség, amit mondjuk az arab államokban szoktak alkalmazni velük szemben. Hát ott általában, ugye, dögkutakban végzik vagy az akasztófán, mint, mondjuk, Iránban.”
– Ez a fajta úgy van kódolva genetikailag, hogy benne van a bűnözés – mondta egy másik szónok, és genetikai hulladéknak nevezte őket. A romák házainak udvarára féltéglákat dobáltak be. A rendőrség nem oszlatta szét a tömeget.
Devecserben a Jobbik malmára hajtotta a vizet az is, hogy az állam közösségi célokra fordította, és nem osztotta ki a vörösiszap károsultjainak az ország minden részéből összeadott 2,2 milliárd forintot. A mostani kampányban a Jobbik azt hajtogatta, hogy ez alanyi jogon járna az embereknek.
– Ezek el is intézik, ezekben van erő, nem csak ígérnek és magyarázkodnak – bizonygatja egy asszony a károsultaknak épített Makovecz-lakóparkban. – Nincs az a pénz, ami ne járna nekünk ezért a tragédiáért.
Az új polgármester minden nyilatkozatában azt ígéri, hogy a pártpolitika nem játszik szerepet a 4400 lelkes város irányításában.
– Persze, akkor Ferenczi úr miért nem függetlenként indult? – legyint egy diplomás férfi. A közállapotokra jellemző: azt sem engedi, hogy végzettségét ennél pontosabban leírjam.
– A feleségem olyan helyen dolgozik, hogy árthatnak neki – magyarázza. – Nincs miért félnie, de van kiktől. A Jobbik ugyanis elszámoltatást ígért a kampányban. A férfi azt fejtegeti: a Fidesz saját radikális szavazóinak megtartása érdekében szabadjára engedte a szélsőjobbot, de ez az erő most már ellenük is fordult. Nem lesz erejük visszatartani. És ez még csak a kezdet – állítja vészjóslóan.
A közeli Tapolcán, a Balaton elővárosában szintén váratlan eredmény született. A Fidesz befutónak gondolt eddigi polgármesterét kiütötte a nyeregből a Jobbik színeiben induló Dobó Zoltán.
– Még most is csak ülnek, néznek ki a fejükből, nem értik, mi történt – mondja valaki a Fideszről egy tapolcai kávézóban.
Dobó energikus ember, 2010 óta a megyei közgyűlés tagja. Egy korábbi tévéinterjúban azt mondta: a Jobbik nem cél, hanem eszköz. A tapolcai tavasbarlang bejárata előtt kérdezgetek embereket: mivel győzött a városban a Jobbik?
– Azzal, kedves, hogy működésbe hozza a régi kórházunkat – állítja egy asszony. – A beteg unokámat nekem is Ajkára kell vinni, a tapolcait nem zárták be ugyan, de sok hasznunk nincs belőle.
Dobó Zoltán aktív sebészetet, belgyógyászatot, sőt szülészetet ígért a településnek.
A szélsőjobbra szavazó Devecser és Tapolca közvetlen közelében terül el Ajka, ahol viszont szocialista polgármestert választottak, sőt a testületben is a baloldal került többségbe. Feltehetőleg csak egy átfogó szociológiai-politológiai tanulmány tudná meggyőzően feltárni, mi is történt valójában ebben a háromszögben.
