Később ugyancsak a Fidesz belső körei fúrták meg – Kövér László hathatós közreműködésével – Pintér egy másik elképzelésének, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központnak a megvalósítását. Ezt az akkoriban „szuper-titkosszolgálatként” emlegetett szervezetet amolyan értékelő-elemző szervezetnek szánták.
A már létező, de kizárólag bűnügyi információk kezelésére jogosult Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központtal ellentétben ez az egység nemcsak azokat az információkat dolgozhatta volna fel, amelyeket a nyomozó hatóságok és a titkosszolgálatok önként átadtak számára, hanem az új központ beleláthatott volna a hozzá tartozó szervezetek adatbázisaiba is, és onnan az érintett részleg tudtával adatokat vehetett volna ki feldolgozásra. Így elvileg egyik hatóság sem spájzolhatott volna el önérdekből a másik elől fontos információkat.
Ez a lehetőség sem az érintett (és egymás előtt folyamatosan titkolózó) hatóságoknak, sem az akkori adatvédelmi biztosnak, Jóri Andrásnak, sem az ellenzéknek nem tetszett. Hiába érveltek a belügyi illetékesek, hogy nem egy új nemzetbiztonsági szolgálatról van szó, a felállítandó szervezetnek nem lenne önálló nyomozati, adatgyűjtési joga, Jóri és az ellenzék alkotmányos aggályai végig fennmaradtak.
Ennek ellenére a kormány előterjesztése első körben zöld utat kapott a parlamenti bizottságokban, ám egy Fidesz-frakcióülést követően a kormányoldal is megvonta a támogatását a javaslattól, így az már nem kerülhetett a Ház elé. Az előterjesztésnek Kövér törvényjavaslata adta meg a kegyelemdöfést, amely egyszerűen megvonta volna a „nemzetbiztonsági szolgálat” jogállást az új szervektől. A téma ad acta került.
Információink szerint azonban a Belügyminisztérium – személyesen Pintér – egyik terv megvalósításáról sem tett le. Korábbi érvei – a globális biztonsági kihívások, a terrorizmus és az annak finanszírozásában fontos szerepet betöltő szervezett bűnözés, a nemzetközi pénzmosás és hasonlók – a tervezetek kidolgozói szerint ma is veszélyeztethetik a nemzet- és közbiztonságot.
„Ahhoz, hogy Magyarország a szabadság, a biztonság és a rend térsége lehessen, az államnak hatékony eszközei kell legyenek arra, hogy időben felismerje a veszélyeztető körülményeket és hathatós intézkedésekkel felléphessen velük szemben” – érvelt 2011-ben a „szuper-titkosszolgálat” létrehozása mellett Pintér.
Emlékeztetett, hogy a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokkal összefüggésben lefolytatott vizsgálatok is egyebek mellett a titkosszolgálatok és a bűnüldöző szervek közti információáramlás és koordináció hiányosságaival magyarázták, hogy az al-Kaida terroristákat telepíthetett az Egyesült Államokba, ott kiképeztette őket repülőgép-vezetésre, majd végrehajthatták a támadásokat, amelyek a hatóságok jobb együttműködése esetén talán megelőzhetők lettek volna.
Pintér hazai példákkal nem érvelt. A 2008–2009-ben romák sérelmére elkövetett gyilkosságsorozat azonban meggyőző bizonyíték arra, mennyire nem működtek együtt a titkosszolgálatok a rendőrséggel, hogy az akkori katonai elhárítás hányszor vezette meg a rendőrséget, majd az ügyben vizsgálódó parlamenti bizottságot.
