Akkor szeptember 18. újabb fordulatot hozott, mert a szerbek Horvátországba vitték a menekülőket, és attól kezdve a magyar hatóságok onnan szállították őket az osztrák határhoz. Volt olyan nap, amikor minden különösebb vizsgálódás és persze regisztráció nélkül valamivel több mint tízezer embert utaztattak át az országon, de ötezernél kevesebben szinte soha nem voltak. Ennek vetett véget az újabb határzár.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Egyébként idén összességében 390 ezren lépték át illegálisan a schengeni külső határokat. A rendőrségnek a migrációs folyamatokat részletesen bemutató utolsó határrendészeti helyzetképe szerint augusztus végéig azonban csupán 185 ezren jöttek. Közülük ötvenezernél több szír, negyvenezer afgán, 21 ezer koszovói, nem egészen 15 ezer pakisztáni, öt és fél ezer iraki, valamint csaknem négyezer bangladesi állampolgár volt. Ez a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest több mint nyolcszoros növekedést jelentett.
De csak utána szabadult el a pokol, mert szeptember 1-jétől mostanáig több mint kétszázezer fővel szemben intézkedtek.
Ami augusztus vége óta nagyjából abban merült ki, hogy a migránsokat a buszokhoz vagy a vonatokhoz terelték, majd útnak indították őket Ausztria felé. A zöldhatáron viszont éppen ezért – és talán nem elsősorban a kerítés miatt – csak igen kevesen próbálkoztak.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A magyar–szerb határon szeptember 15-től vasárnapig mindössze 758-an hatoltak át a műszaki záron, legalábbis a Btk. akkor hatályba lépett módosítása alapján – amely szerint az államhatárt biztosító létesítményen keresztül történő jogosulatlan belépés bűntettnek minősül – ennyi emberrel szemben indítottak eljárást. A horvát határszakaszon pedig az első két napon senki nem akarta a kerítést leküzdeni.
Mindezek után kézenfekvő a kérdés, miért volt szükség sok tízmilliárdért új vasfüggönyt építeni, kiderült ugyanis, hogy a menekültáradatnak ez nem vet véget.
A külügyekért is felelős miniszter hétfőn ugyan a parlamentben azt állította, hogy igenis meg lehet állítani a modern kori népvándorlást – amit szerinte a magyar példa bizonyít –, csakhogy akiket a szerbek korábban a magyar határhoz hoztak, azokat szeptember 15-e után a horvátok „szállították le” nekünk, most meg az osztrákokhoz fuvarozzák őket. Ennek így összességében semmi értelme.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Mindenki olcsóbban megússza, ha – valamilyen nemzetközi együttműködés keretében – a migránsok a szerbektől Magyarországon keresztül jutnak el Ausztriába.
Más lesz a helyzet, ha az osztrákok és a németek esetleg nem fogadnak majd senkit.
Akkor Magyarország kétségkívül helyzeti előnybe kerül, hiszen – a viszonylag rövid magyar–szlovén határszakasz kivételével, amely egyébként is schengeni belső határ – kész a kerítés. Ettől azonban a „modern kori népvándorlás” továbbra sem fog megállni.
Érdekesen alakult különben a menedékkérők száma. Az év első nyolc hónapjában, amikor a rendőrség adatai szerint 185 ezren érkeztek, majdnem 145 ezer kérelmet vettek nyilvántartásba, szeptember óta viszont a több mint kétszázezer migránsból alig több mint harmincezren gondolták úgy, hogy itt folyamodjanak menekültsátuszért. Az utóbbi néhány hétben erre szinte elvétve akad példa, a tranzitzónákban pedig végképp minimális az érdeklődés, s voltak olyan napok, amikor senki nem jelentkezett.
|
| Fotó: Kovács Klára / Népszabadság |
Ami érthető, mert azokban a kérelmezők számára eddig egyetlen kedvező döntés sem született. Amúgy a kérelem benyújtásának sincs túl nagy jelentősége, mert a nem egészen 180 ezer ember közül szinte senki nem várta itt meg a határozatot.
