A romák – és a romákkal szolidaritást vállaló nem romák – felvonulása a Madách térről indult. Mintegy négyszázan gyűltek össze. Setét Jenő, az egyik szervező elégedetlen volt a hangulattal. „Ez nem temetés, halljam a hangotokat!” – buzdította az embereket, de az „Ushtyen romale!” jelszót (ami nagyjából annyit tesz, hogy „Keljetek fel, romák!”) csak kevesen skandálták. A magyarországi cigányok túlnyomó többségének magyar az anyanyelve: a felvonulók döntő része sejthetően nem is tudta, mit kellene kiabálni.
|
| Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI |
Roma egyetemisták papírlapokat tartottak a magasba, amelyekre a keresztnevüket írták, és azt, hogy az iskola befejezése után mi lesz a hivatásuk: gazdaságinformatikus, orvos, nemzetközi tanulmányok szakértője, népegészségügyi ellenőr vagy például gyógypedagógus.
Az újpesti Csokonai Gimnázium – ránézésre nem roma – diákjai megkülönböztető jelzésként babos kendőt kötöttek a fejükre. Elmondásuk szerint az előírt „iskolai közösségi szolgálatot” teljesítik azzal, hogy részt vesznek különféle rendezvényeken. Többen ismert romákról készült fotókat, portrékat vittek magukkal. Dilinkó Gábor festőművész és Lippai Balázs hajdúkapitány arcképét is látni lehetett. Utóbbiról már roma szakkollégiumot is elneveztek.
|
| Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI |
Ha már a hírességeknél tartunk: a Rákóczi úton feltűnt Gáspár Győző, művésznevén Győzike is. A túloldalon, a szembejövő sávban egy nagy fekete autóból lelkesen integetett a vonulóknak.
Előzőleg a Magyarországi Roma Parlament bejelentette, hogy távol marad az eseménytől. Horváth Aladár elnök szerint az identitás kifejezésére ez a forma nem megfelelő és hiteles. Az elnyomásba való szánalmas beletörődésnek minősítette, hogy a szervezők politikamentes rendezvényre készülnek. Politikamentesen ugyanis nem lehet küzdeni az újnyilas elnyomás ellen.
Setét Jenő kérdésünkre közölte: Horváth Aladár mindig így viselkedik, ha nem főszereplője vagy szónoka egy rendezvénynek. A vidékről érkezett romákra sincs tekintettel, egy ideje már csak rombolni tud.
A volt Köztársaság (mai nevén: II. János Pál pápa) téren az elsőként beszédet mondó Setét Jenő arra hívta fel a figyelmet, hogy szilárd és pozitív öntudat nélkül nem létezhet roma emancipációs mozgalom. A média azonban negatív romaképet konstruált. A magyar jogrend szerint mindenki maga felelős a saját tettéért. A cigányok esetében viszont elvárják, hogy minden cigány legyen felelős minden cigány tettéért. Setét Jenő ezt elfogadhatatlannak tartja.
Pártképviselők valóban nem szólaltak fel, de azt nem lehet állítani, hogy a rendezvény nélkülözte volna a politikát. Többek között az a Lakatos Béla, a Komárom-Esztergom megyei Ács város polgármestere is mikrofonhoz lépett, aki nemrég kilépett a Fideszből. Eleve nem tetszett neki, ahogyan a kormány a menekültekkel bánik, amikor pedig Orbán Viktor miniszterelnök furcsa párhuzammal a nyugati országokban befogadott muszlimokhoz hasonlította a magyarországi cigányokat, szakított pártjával.
A hallgatóság nagy ovációval fogadta, hogy Lakatos Béla immáron független polgármesterként mutatkozott be. Van egy pont, amikor az embernek döntenie kell, kimondani, hogy ez nem megy – számolt be kilépésének körülményeiről.
A roma városvezető elmesélte, hogy zenész nagyapjának „Büszke” volt a beceneve. Mert büszke volt arra, hogy jól csinálja, amit csinál. A polgármester arra kért mindenkit, hogy ehhez tartsa magát. Csinálja annyira jól, amit csinál, hogy a többségi társadalom is fejet hajtson előtte. Még akkor is, ha nem lesz könnyű, hisz „minden sarkon vár egy pofon bennünket”.
Lakatos Béla tanulásra biztatta a roma fiatalokat. Az ő szüleinek a nyolc általánosa sem volt meg, de mindig azt mondták, hogy „tanulj, mert úgy lehet belőled valaki”. Akad azonban valami – folytatta –, amire a romák nem lehetnek büszkék: az évtizedek óta tartó széthúzás. A polgármester hangsúlyozta, hogy össze kell fogni, mert csak így lehet erőt felmutatni.
