galéria megtekintése

Mekkorák voltak a trafikpályázatok?

Az írás a Népszabadság
2014. 06. 26. számában
jelent meg.

Ábrahám Ambrus - F. Szabó Emese
Népszabadság

25 millió forintos másolási díj fejében adná át majd valamikor a trafikpályázatok anyagát a fejlesztési minisztérium a DK-nak, holott erre tegnapi határidővel bírósági ítélet kötelezi. Ismert a pályázatokat elbíráló bizottság névsora is, de a tagok közül senki nem akart nyilatkozni.

A trafikmutyi ügyében győzött az igazság azzal, hogy a Fővárosi Ítélőtábla kötelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) a dohánykoncesszióval kapcsolatos pályázati dokumentumok kiadására. Ugyanakkor az erre szabott határidőig, azaz tegnapig nem kapott a Demokratikus Koalíció (DK) semmit – jelentette ki Molnár Csaba, a párt alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján, hozzátéve: fenyegetésnek tartja, hogy a tárca le akarja másolni a 15 ezer pályázat iratanyagát, s ennek költségét – noha azt álláspontja szerint nem írja elő semmi – vele fizettetnék ki.

Varjú László és Molnár Csaba: az eljárás tisztességtelenségét bizonyítanák
Teknős Miklós / Népszabadság

A minisztérium megbecsülte, hogy ez a munka 25 millió forintba kerülhet. Ahogy korábban beszámoltunk róla, a DK beperelte a fejlesztési tárcát a dokumentumok kiadásáért, s a jogerős ítélet szerint a minisztériumnak alapvetően három típusú adatot kell átadnia az ellenzéki párt részére: a koncessziós pályázatokat bíráló bizottságaiban helyet foglaló személyek nevét, az összes pályázati bírálati lapot és értékelési jegyzőkönyvet.

 

Molnár Csaba szerint ezekből a dokumentumokból kiderül, kik hajtották végre a Fidesz politikai akaratát, és játszották át a haveroknak és a kormánypárthoz közeli embereknek a dohánybizniszt, továbbá arra is fény derülhet, hogy miként nyerhettek ezek az emberek akár húsz évre szóló üzemeltetési jogokat olyanokkal szemben, akik esetenként már több évtized óta árultak dohányt a trafikjaikban.

A DK ugyan nem kapott még semmit, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium viszont kedden közleményt adott ki, amelyben ismerteti a bírálóbizottság névsorát. (Tájékoztatásuk szerint a névsort postára adták Molnár Csabának, ám álláspontjuk szerint ma telik le a dokumentumok átadására szolgáló határidő, amelynek egyébként a tetemes iratmennyiségre való tekintettel a meghosszabbítását kérték, annak ellenére is, hogy az ítélet május eleje óta ismert.)

Molnár Csaba szerint már első ránézésre is kitűnik, hogy a grémiumban csak kormánypárti emberek szerepelnek, olyanok, akiknek semmilyen szakmai múltjuk nincs. Ezzel szemben a szakmát képviselő egyéneknek vagy civil szervezetek jelöltjeinek híre-hamva sincs. Nehezen indokolható, hogy mi keresnivalója van egy ilyen döntéshozó szervben egy minisztériumi titkárságvezetőnek vagy a Fidelitas elnökének. – Egyik esetben sem látszik a szakmai múlt vagy a hozzáértés – ismételte meg az alelnök.

Ami a 25 milliós költséget jelenti, Molnár Csaba kifakadt. – Nonszensz, hogy a tárca elvesztette a pert, s még egy ekkora összeggel fenyegetőzik – mondta. Kifejtette: a minisztérium nem mond igazat, s abszurd a 25 milliós fénymásolási költség. Amennyiben az interneten rákeresünk nagy tételű másolásra, akkor laponként 4,5 forintos árat is lehet találni. (Lapunk érdeklődésére név nélkül nyilatkozó, nyomtatással, másolással foglalkozó cégek kifejtették: a DK által jelzett ár nem túlzó, az reális ekkora másolási mennyiség mellett. Jelezték ugyanakkor, hogy az árat minden esetben egyedi elbírálás alapján határoznák meg.)

A 25 milliós ár alapján kiszámolható, hogy 5,5 millió oldal pályázati anyagot kellene átadni Molnáréknak. Amennyiben ehhez azt is hozzávesszük, hogy mintegy 15 ezer üzemeltetési kérelem érkezett, akkor az derül ki: átlagosan egy pályázat 370 oldal hosszúságú volt. Ez pedig aligha lehet igaz, hiszen korábbi jelzések szerint csak öt-hét oldalas anyagok születtek. Ekkora fénymásolási munkához egyébként 60 tonna fát kellene felhasználni – folytatta. Amit a minisztérium mond, az azért is valószínűtlen, mert ha a bírálóbizottság tagjai szintén fénymásolva kapták meg a pályázatokat, akkor az azt jelenti, hogy erre mintegy 270 millió forintot költöttek el, ami felveti a hűtlen kezelés kérdését is.

Nem beszélve arról, hogy ez esetben egyszer már lemásolták az iratokat, tehát azokat csak elő kell venni a raktárakból. Molnár Csaba rámutatott: nem kérték, hogy fénymásolják le számukra a dokumentumokat, azokat elektronikus formában szeretnék látni. Ez ráadásul a bírósági ítéletben is szerepel, így a fejlesztési tárca hozzáállása teljesen abszurd. A szkennelés jóval olcsóbb megoldás a fénymásolásnál.

A politikus ezért arra szólította fel a NFM-t, hogy ne húzza az időt, és adja ki számukra a bírósági ítéletnek megfelelő formátumban a dokumentumokat. Amennyiben ez megtörténik, az ellenzéki párt alelnöke ígéretet tett arra, hogy azokat sokszorosítva a sajtó rendelkezésére bocsátják. Így immár adatok is lesznek ahhoz, hogy a trafi kmutyit, az Orbán-kormány legszerteágazóbb bűncselekményének hátterét felderítsék.

Rossz elképzelés, gyatra megvalósítás

Aligha volt annyira rossz eredményt mutató reform a rendszerváltást követően, mint a második Orbán-kormány trafikmutyija. Az eleve rossz elképzelést gyatra megvalósítás és korrupcióval erősen átitatott végrehajtás tetézte, amelyen máig nem sikerült úrrá lenni. A 2013-as indulás sem volt egyszerű, a február végi pályázatbontáskor robbant az első bomba. Hiába szóltak szakmai érvek a rendszer kialakítása ellen, ez nem érdekelt senkit.

Teknős Miklós / Népszabadság

Az eredmény az lett, hogy 1417 településen nem hirdettek győztest, mert senki sem akart olyan helyen trafikot nyitni, ahol csak csődbe menni vagy éhen halni van lehetősége a nyerteseknek. Ellenben a zsíros helyek gyorsan elkeltek, a becslések szerint a nyertesek negyede köthető a Fideszhez, a kormányhoz, a Continental Dohányipari Zrt.-hez vagy a CBA-hoz. Utóbbi társaság másodvonalbeli emberei húztak nagyot, igazgatósági tagok és egyéb tisztségviselők rokonai vitték el a jobb trafikokat.

A kormány igyekezett eltitkolni, hogy a nyertesek miért nyertek, s a vesztesek – például húsz éve trafikozásból élők – miért lettek vesztesek. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila szerint az adatokat ki kellett volna adnia a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, amely ehelyett a pályázatok megsemmisítését látta volna hasznosnak. A nyilvánosságra hozható adatok körét érintő brusztolás közben kiderült, több önkormányzat testülete is kapott lista alapján döntötte el, kié lesz koncesszió és kié nem.

Mit ad isten, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, vagy épp a vak komondor által bántalmazott élettársról hírhedtté vált Balogh József rokonsága is nyert, de jutott trafik Rogán Antal ötödik kerületi polgármester szomszédságának és baráti körének is. A botrány közepette Lázár János, akkor még fideszes frakcióvezető azzal vagdalkozott, hogy a botrány mögött a Philip Morris dohánygyár áll, mert nehezményezi, hogy a trafikszabályozásból vesztesként fog kikerülni, ezért sírja tele Brüsszelt és a médiát.

A PM állítólagos hisztije némiképp érthető lenne, hiszen a Continental hamarabb ismerte meg a törvénytervezet adott passzusait, mint a képviselők, sőt állítólag a társaság vezetőjének gépéről küldték meg a törvény szövegét Brüsszelbe. Ehhez képest elég rosszul fogalmaztak a törvény szövegezői, hiszen végeredményben a Continental alig tudta növelni bevételét: 18,2 milliárd forintról 18,6 milliárdra. Ez persze jobb, mint a PM mutatója, amely forgalomcsökkenést volt kénytelen elszenvedni.

Ezzel együtt a teljes dohányforgalom még nagyobb arányban zuhant, főleg a feketekereskedelem felerősödése miatt, így a PM összességében erősíteni tudta piaci pozícióját. Eközben az esélytelenek nyugalmával írogatja ki a nemzeti fejlesztési tárca az újabb és újabb pályázatokat: négy kör után az ötödik pályázati kiírásban még mindig lehetett 800, senkinek sem kellő koncesszióra pályázni – az állóvizet egyedül egy csomag mozgatta meg, amikor a korábban elnyert, de meg nem valósított koncessziókat hirdették meg. Az ötödik körre június 10-ig lehetett jelentkezni.

Kérdés, megéri-e. A jól menő trafikok jó részét ugyanis májustól be kellett zárni: sem benzinkúton, sem hipermarketekben nem lehet már dohányboltot üzemeltetni. Az indoklás szerint ezek a boltok túlságosan jól mentek, ezért döntöttek tavaly októberben a bezárásuk mellett. Kevés kivételtől eltekintve a legtöbb trafik nem megy túl jól, hiába a megemelt árrés és a termékkör kibővítése. Mindezen persze nem is lehet csodálkozni: a nyilvánosságra hozott bírálóbizottsági lista alapján nem is lehet elvárni sem titkárságvezetőtől, sem ifjúsági szervezet vezetőjétől, hogy pengeélességgel átlássa a dohánypiac működésének minden rezdülését.

Bizottság szakértelem nélkül

A minisztérium közlése szerint a bírálóbizottságban a minisztériumokat Bagoly Andrea, Bitay Márton, Czipa Balázs, Gulyás Andrea, Hernádi Ádám, Kohut Balázs, László András, Lenner Áron Márk, Mészáros Karina, Mihalovics Péter, Orbán Krisztina és Pindroch Szilárd képviselte.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium még most is óvja őket a nyilvánosságtól, arra hivatkozva, hogy a törvény szerint az eljárással kapcsolatban semmilyen kérdésre nem válaszolhatnak, ezért a tárca sajtóosztálya nyomatékosan megkérte az újságírókat, hogy ne keressék a bírálóbizottság tagjait. Arra nem tértek ki, hogy miért ne válaszolhatnának kérdésekre a már véget ért eljárásokkal kapcsolatban, különösen azt követően, hogy a bíróság a pályázati anyagok nyilvánosságáról döntött.

A bírálók között vannak ismert személyek is. Ilyen Bitay Márton, aki ma a Vidékfejlesztési Minisztérium földügyekért felelős államtitkára. Ő lett a kormány földpolitikáját élesen kritizáló Ángyán József utódja, s a kishantosi ügy kapcsán vált ismertté. Az a jelenet is emlékezetes lehet vele kapcsolatban, amikor az Országgyűlés egyik bizottsági ülésén Ángyán keményen kiosztotta, s nem is fogott vele kezet.

Mihalovics Péter – korábban az Új Nemzedék Jövőéért felelős miniszteri biztos – a Fidesz egyik Veszprém megyei vezetője. Hogy ő milyen szakmai előélet alapján dönthetett a trafikosok sorsáról, nem derült ki. A bizottság tagja Pindroch Szilárd is, aki az ex-Hír TV-s, ma a TV2 hírpolitikai tanácsadójaként dolgozó Pindroch Ferenc testvére. A tévés, aki vezeti a Rogán Antal irányíotta V. kerületi önkormányzat kábeltévé-csatornáját, a City TV-t, Rákay Philippel vitt közös céget.

A Contact Media Hungary volt az, amely jó néhány fi deszes önkormányzattól kapott kommunikációs megrendelést a 2010-es választások előtt. 2011 januárjában Pindroch Szilárd vette át a céget. Lenner Áron Márkról, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt belgazdaságért felelős államtitkáráról az Index írta korábban, hogy katonaként a Sínai-félszigeten egy részeg társasággal verekedésbe keveredett, „egy kantin szétverése” miatt a Budapesti Katonai Bíróságon eljárás is indult ellene, ám miután leszerelt, azt nem folytathatták. 

Senki sem volt elérhető

Lapunk a bizottság tagjai közül többet is megpróbált elérni tegnap. Szerettük volna megtudni, hogy a grémiumban milyen munkát végeztek és mennyit. Több, a kormányzatban dolgozó személynek, köztük Bitay Mártonnak és Gulyás Andreának is feltettük kérdésünket e-mailben a földművelésügyi tárcán keresztül. Esetükben azt a választ kaptuk, hogy a fejlesztési tárca válaszol kérdéseinkre. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál Bagoly Andreát, a Miniszterelnökségen Hernádi Ádámot kerestük. (Előbbiről az derült ki, hogy „már törölték mindenét”, így elérhetőségét nem adták ki.) Kérdéseinkre nem érkezett érdemi reakció.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.