galéria megtekintése

Milliárdokba kerül a népszavazás, és csak egyvalaki jár jól

21 komment


Lencsés Károly

Sokba kerül a demokrácia, a kvótareferendum lebonyolítására ötmilliárdot szánnak. A közreműködők díjazása másfél milliárdba kerül, lesz, akinek egymilliót hoz a szavazás.

Csupán a névre szóló értesítők kitöltése, borítékolása és postázása több mint egymilliárd forintba kerül – derül ki a kvótareferendum költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló igazságügy-miniszteri rendeletből. Ezt a levelet a héten mind a nyolcmillió választásra jogosult számára kézbesítik. Ehhez képest szinte jelentéktelen tétel, 75 millió a határon túli magyarok számára összeállított levélcsomag célba juttatása.

Csak a választók értesítése elvisz egymilliárd forintot
Csak a választók értesítése elvisz egymilliárd forintot
Balogh Zoltán / MTI

Október 2-án tíz és fél ezer szavazókör nyit ki, s ezek működtetése – a személyi juttatásokon kívül – további negyedmilliárdot emészt fel, s ebből 66 milliót a közreműködőt ellátásra szánnak. Emellett a szavazatszámláló bizottságok legalább három választott tagjának és a jegyzőkönyvvezetőnek – mintegy 42 ezer embernek – személyenként húszezer forint tiszteletdíj jár, ami 840 millió forintot tesz ki. Ezzel elmegy további 1,1 milliárd.

 

A népszavazás idején csaknem 1300 helyi választási iroda is üzemel majd – ilyenek ott vannak, ahol önálló vagy több településsel közös polgármesteri hivatal létezik –, és ezek dologi kiadásaira negyvenmilliót irányoztak elő. A nagyobb tételt az esetükben is a személyi kiadások teszik ki: az irodavezetők – ők alapvetően a települési jegyzők – a lakosságszámtól függően ötven és százezer, a tagok harmincezer forintos díjazásban részesülnek. Összességében további tízezer emberről lehet szó, és körülbelül négyszázmilliót nekik is ki kell majd fizetni.

A 106 országgyűlési egyéni választókerületben szintén működnek választási irodák, amelyek a dologi kiadásokra nem egészen húszmilliót kapnak. Az irodák öt, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok három tagja – mintegy 850 fő – 35 millió forintra tarthat igényt. Ami szinte aprópénznek számít. Ugyancsak nem tekinthető jelentős tételnek a külképviseleti választási irodák működtetésére szánt pénz sem. Az irodavezetők harmincezer, a tagok – a választók számától függően – 15-25 ezer forintra számíthatnak, ami összességében pár tízmillióval növelheti a végső számlát. A húsz területi – megyei, illetve fővárosi – választási iroda egyenként félmillió forintot kap a dologi kiadásokra, ami tízmilliót tesz ki. A vezetőknek négyszázezer, a helyetteseknek 250 ezer, a pénzügyi felelősöknek kétszázezer, további öt tagnak pedig 160 ezer forint jár. Ez a harmincmillió ­körüli összeg az egészhez képest nem nagy összeg, de a népszavazásban közreműködők egyértelműen ezen a szinten járnak a legjobban.

Tetemes a nyomdaköltség is
Tetemes a nyomdaköltség is
Máthé Zoltán / MTI

A referendum igazi nyertese azonban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke. A rendelet szerint az ő tiszteletdíja bruttó egymillió forint. A jogszabály ugyanakkor nem tesz említést az iroda alkalmazottjairól, akiknek – a településeken vagy a megyéknél dolgozó kollégáik­hoz hasonlóan – a népszavazás sikeres lebonyolítása érdekében szintén túlmunkát kell vállalniuk, s közülük sokaknak október 2-án vasárnap is szolgálatba kell állniuk.

A rendelet nem tartalmazza, de az NVI honlapján már közzétett dokumentumok szerint igen jelentős, milliárdos nagyságrendű összeget költöttek informatikai fejlesztésekre is. Korábban, még 2015-ben tenderfelhívást bocsátottak ki a nyomdai munkálatok elvégzésére is, és több mind hétszázmilliós értékben keretszerződést kötöttek. Így együttesen összejön a népszavazásra előirányzott ötmilliárd körüli összeg, de ennél az NVI várakozása szerint valószínűleg kevesebbet fognak elkölteni.

EP-választás a legolcsóbb

Az országgyűlési képviselők ­2014-es választására 7,5 milliárd forintot fordítottak, amely az eredetileg tervezetthez képest 1,3 milliárddal kevesebb volt – tájékoztatott a Nemzeti Választási Iroda. A helyi, területi és országos választási irodák működtetésére 2,3 milliárdot, a külképviseleteken történő szavazás biztosítása 120 milliót költöttek. A központi kiadásokra – a nyomtatványokra, szavazólapok, szavazási kellékek előállítására, az informatikai eszközök beszerzésére és az informatikai rendszerek fejlesztésére, a postaköltségekre, továbbá a határon túliak levélszavazataira – 5,1 milliárdot fordítottak. Az Európai Parlament tagjainak 2014. évi választása 3,88 milliárdba került. A tervezetthez képest ez egymilliárddal volt olcsóbb. A helyi kiadások 2,1 milliárdot, a külképviseleteken szavazók miatt felmerült költségek 63 milliót, míg a központi – nyomdai, postai, informatikai – kiadások 1,6 milliárdot tettek ki.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.