A fizikai és jogi határzár olyannyira eredményesnek bizonyult ugyanis, hogy ezt a problémát sikeresen a többi uniós tagállam nyakába varrták. Így az utóbbi több mint egy hónapban az ország területére lépő menekülők száma minimálisra csökkent: naponta alig néhányan lépik át illegálisan a kerítést. Tehát nem kell a menekültügyi ellátórendszer bővítésén gondolkodni, hiszen a jelenleg rendelkezésre álló kapacitásokra sincs szükség.
A bicskei, a debreceni és a vámosszabadi befogadóállomáson, valamint a nagyfai ideiglenes létesítményben nagyjából kétezer embert lehetett elhelyezni, miközben az ellátottak létszáma jelenleg a bevándorlási hivatal tájékoztatása szerint ennek nagyjából a fele. Emiatt nem okoz gondot, hogy teljesítsék a miniszterelnök májusi ígéretét, amely szerint a debreceni tábort be kell zárni, mert a másik három létesítmény nem egészen ezerfős befogadóképessége jelenleg éppen elegendő.
A hivatal közölte, hogy van még körülbelül négyszáz fő menekültügyi őrizetben Békéscsabán és Nyírbátorban – ők a menedékkérelem elbírálására várnak –, míg 360 embert más intézetekben idegenrendészeti őrizetben tartanak. Ez utóbbiak közé például azok tartoznak, akiket a bíróság a határzár tiltott átlépése miatt kitiltott az ország területéről. De rács mögött tarthatják azokat is, akiknek a menedékkérelmét elfogadhatatlannak minősítették, s emiatt szintén kiutasítás vár rájuk. Sokan lehetnek azonban azok, akik – részben a visszaküldés tilalma okán, részben azért, mert Szerbia nemigen akar átvenni senkit, akinek a határsértés miatt kiszabott verdikt alapján el kell hagynia az ország területét –, huzamosabb ideig Magyarországon rekedhetnek.
Kapcsolódó riportunk: Bezárta a tábort a Mikulás
A debreceniek valóságos Mikulás-ajándéknak tekintik, hogy bezárták a helyi menekülttábort. Az ingatlan hasznosításáról még nem született döntés, a felújításra kapott uniós támogatást pedig visszafizetik. Kácsor Zsolt riportja: >>>
Az őrizetet meg kell azonban szüntetni akkor, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani. Ugyanez a helyzet a menekültügyi őrizet esetében is, mert ha a jogszabályokban meghatározott időn belül a menedékkérelmet nem sikerül elbírálni, az érintettet nyílt befogadóállomáson kell elhelyezni. A hivatal kérdésünkre vélhetően emiatt is jelezte, hogy a migrációs helyzet alakulására figyelemmel dönthetnek a szentgotthárdi ideiglenes befogadóállomás ismételt működtetéséről is. Ez információnk szerint azt jelenti, hogy az egészet újra kell építeni, mert az ott felállított – hozzánk is nemzetközi segítségként érkezett – sátrakat elbontották és Szlovéniának adták át.
|
| Fotó: Konyhás István / Népszabadság |
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság megerősítette: egy múlt heti szakmai konferencián elhangzott, hogy Szerbia senkit nem vesz vissza. Emiatt információi szerint elsősorban a fogva tartott szírek, illetve a nem kurd irakiak egy részét már ki is engedték az őrizetből. Álláspontja azonban, hogy minden kiutasításra várót szabadon kellene bocsátani, mert ha a kényszerintézkedést nyilvánvalóan nem lehet végrehajtani, a fogva tartás jogalapja megszűnik. Jelezte ugyanakkor: azok többsége, akik eddig nyitott táborba kerültek, általában eltűnt. Évek óta működik tehát egyfajta „biztonsági szelep”, amely megakadályozza, hogy a hazai menekültügyi ellátórendszer működése ellehetetlenüljön.
