A tranzitzónákban soha nem volt egyszerre néhány tucatnyinál több ember, a menekültkénti elismerést kérők száma pedig a magyar–horvát határ október közepén történt lezárása után nagyjából a nullára csökkent. Az utóbbi két hónapban összességében legfeljebb néhány százan lehetnek azok a migránsok, akik illegálisan léptek az ország területére, és menedékjogért folyamodtak. A válsághelyzet fenntartása ezért
nem tűnik indokoltnak.
Kormányzati körökben viszont állítják, hogy erre változatlanul szükség van. Felhívták a figyelmünket arra, hogy a jogszabály szerint „ha bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy közegészségügyét közvetlenül veszélyezteti”, továbbra is fennállnak a válsághelyzet kihirdetésének feltételei. Az pedig, hogy a magyar–szerb és magyar–horvát határ mentén naponta ezerszám vonulnak végig menekülők, valós kockázati tényezőt jelent.
Bármikor előfordulhat, hogy déli szomszédjaink a migránsok elől lezárják a nyugat felé vezető utat, és akkor ők ismét Magyarország felé vehetik az irányt – közölték forrásaink. Ezért indokolt megítélésük szerint a válsághelyzet fenntartása, mert annak megszüntetése esetén a katonákat vissza kellene vonni, és ha esetleg bekövetkeznék a baj, jelentős időveszteséggel járna a honvédséget ismét a határokra vezényelni. Másfelől úgy vélik,
a környező lakosság nyugalmának biztosítása érdekében is szükség van a fokozott fegyveres jelenlétre.
A válsághelyzet feltételeinek fennállását az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és ha annak feltételei nem állnak fenn, kezdeményezniük kell az annak kihirdetéséről szóló, jövő márciusig érvényes kormányrendelet hatályon kívül helyezését. Vadai Ágnes, a DK parlamenti képviselője, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagja kérdésünkre elmondta: ezzel kapcsolatban érdeklődött az ORFK vezetőjénél, aki megerősítette információnkat, amely szerint a közbiztonság fenntartása érdekében látják szükségesnek a válsághelyzet fenntartását.
|
A menekültek már elkerülik a drótkerítéssel lezárt magyar–horvát határt
Veres Viktor |
A rendelet egyébként legfeljebb hat hónapig marad hatályban, és ha a kormány annak meghosszabbításáról döntene, arról az Országgyűlés szakbizottságát tájékoztatnia kell. Vadai elmondta: miután ez a határidő még nem járt le, a válsághelyzet fenntartásáról egyelőre nem kellett a kabinetnek beszámolnia. Mindazonáltal bizonyos benne, hogy erre az intézkedésre ma már nincs szükség. Hasonlóképpen nyilatkozott a szocialista Harangozó Tamás, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke is.
Nem tudnak azonban semmit lépni, illetve amire lehetőségük volt, azt már korábban megtették – fogalmazott a politikus. Az MSZP álláspontja a válsághelyzet bevezetéséről szóló tervezet parlamenti vitájakor is az volt – hangsúlyozta –, hogy az parttalan felhatalmazást ad a kormánynak, hiszen tartalmaz egy gumiparagrafust. A szerint bármilyen homályos, a közrendet, a közbiztonságot vagy közegészségügyet veszélyeztető, tehát alig értelmezhető okra lehet hivatkozni, a parlamentnek pedig nincs érdemi beleszólása – mondta Harangozó.
Válsághelyzet esetén a kormány intézkedhet állami vagy önkormányzati tulajdonban álló létesítmények igénybevételéről, ugyanakkor a többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban levő vállalkozások számára szolgáltatási kötelezettséget írhatnak elő. Ilyen esetben nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni az idegenek elhelyezésére szolgáló létesítmények építése és üzemeltetése kapcsán, de a környezeti hatástanulmány is mellőzhető. S ami nem kevésbé fontos:
katonák csak kihirdetett válsághelyzetben működhetnek közre az államhatár őrizetében,
illetve a menekültek regisztrálásával kapcsolatos feladatokban.
Angela Merkel: Fenn kell tartani a schengeni övezetet
Néhány ellenszavazat mellett és tartózkodás nélkül elfogadta hétfőn a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) a párt menekültpolitikájáról szóló kongresszusi határozatot. A karlsruhei kongresszuson elfogadott dokumentumban nem szerepelnek a pártelnök-kancellár Angela Merkel menekültpolitikáját bíráló CDU-s politikusok követelései.
A bajor testvérpárttal (CSU) és a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó párt így nem áll ki amellett, hogy jelöljék ki a befogadható menekültek felső létszámhatárát, és nem áll ki amellett sem, hogy tagadják meg a belépést a biztonságos országokból érkező menedékkérőktől. Angela Merkel csupán annyi engedményt tett bírálóinak, hogy a dokumentumba beemelték, hogy „érezhetően csökkenteni” kell a menedékkérők számát, különben a menekülthullám túlterheli Németországot.
A kancellár a kongresszuson azt mondta: Németországnak létfontosságú a belső határőrizet nélküli schengeni övezet fennmaradása, ezért támogatja az Európai Bizottság javaslatát az övezet külső határainak védelmét szolgáló uniós intézmény kiépítéséről. Angela Merkel szerint a Budapesten rekedt menekültek beengedése szeptember elején humanitárius kötelesség volt Németország és Ausztria számára.
Felidézte, hogy szeptember 5-re virradó éjjel a Budapesten rekedt menekültek ezrei gyalog mentek az autópályán Ausztria felé. Ez a helyzet „az európai értékek próbatétele” volt – mondta, s hozzátette: az az éjszaka megmutatta, hogy a második világháború óta a legnagyobb menekülthullámmal kell megbirkózni, és az Európai Unió „történelmi próba” elé került.
