Az elítéltről tudható, hogy villanyszerelőként dolgozik egy cégnél. Vagyona nincs, havi keresete durván a nyolcada a 800 ezres pénzbüntetésnek. A szigorúnak tűnő ítéletet magyarázza, hogy többször volt már büntetve: legutóbb gazdasági bűncselekmény miatt felfüggesztett börtönt kapott.
|
Az ominózus komment az alapítvány Facebook-oldalán
Forrás: Facebook |
Pásztor Tibor, a TEV munkatársa lapunknak elmondta, az alapítvány olyan holokauszttagadó kommentelők ellen tesz feljelentést, akiknek kilétét jó eséllyel fel lehet deríteni.
Az esetek egy részében így sem sikerül megtalálni az elkövetőt:
ez is közrejátszott abban, hogy az ötven feljelentésből tizenötben megszüntették az eljárást.
2013-ban egy férfi holokauszttagadó bejegyzés miatt 120 ezres bírságot kapott. Tavaly egy szegedi nőt, aki szintén a „holokamu" kifejezést használta egy kommentben, mindössze arra kötelezett a bíróság, hogy látogasson el a Páva utcai emlékközpontba. Az eljárás előtt a 60 éves, szerény körülmények között élő asszony bocsánatkérő levelet írt a TEV-nek, amit az alapítvány őszinte megbánásként értékelt.
Egy esetben az ügyész elhalasztotta a vádemelést:
a gyanúsított férfit pártfogó felügyelet mellett ugyancsak Páva utcai tárlatlátogatásra, valamint Karsai László történész holokauszttal foglalkozó könyvének elolvasására kötelezték.
Két esetben még csak első fokon született elmarasztaló döntés, így Ágoston Tibornak, annak a „holokamuzós" debreceni jobbikos képviselőnek az ügyében is, aki 750 ezres pénzbüntetést kapott.
Kérdés, milyen hatásuk lehet a holokauszttagadókkal szemben hozott ítéleteknek. Bár a TEV nem akar a bíróságok dolgába beavatkozni, de – közölte Pásztor – az alapítvány üdvözöli azokat a döntéseket, amelyek pénzbírság vagy súlyosabb szankció helyett az ismerethiány csökkentését célozzák: a múzeumlátogatásokat és a szakirodalom olvasását.
Majtényi László volt adatvédelmi ombudsman, az Eötvös Károly Intézet elnöke alapvetően a szólásszabadság pártján áll, amit csak az erőszakra buzdító vélemények esetében korlátozna. A magyar jog azonban a német mintát követi, amely a holokauszt tagadását is bünteti.
Majtényi szerint
a büntetőjogi fenyegetéstől nem várható túl sok eredmény:
„Néhány elővigyázatlan embert lebuktatnak és bíróság elé állítanak, a rafináltabb rasszisták viszont jó eséllyel megtalálják a módját, hogy megússzák a büntetést".
|
Üdvözölik azokat a döntéseket, amelyek pénzbírság vagy súlyosabb szankció helyett az ismerethiány csökkentését célozzák
M. Schmidt János / Népszabadság |
Elvileg annak lehet normateremtő ereje, ha az állam a büntetőjogban is kinyilvánítja, hogy elítéli a holokauszttagadó nézeteket. De Majtényi hangsúlyozta: ahhoz, hogy az állam fellépése hiteles legyen, a politikai elitnek más területeken is ugyanolyan következetes antirasszista magatartást kellene tanúsítania, mint a németeknél vagy a skandináv országokban.
