Váradi Gábor, a miskolci cigány kisebbségi önkormányzat elnöke a közgyűlési vitán azt mondta: a polgármesteri hivatal egyeztetett ugyan az előterjesztésről, de nekik már ekkor voltak kifogásaik.
Azzal egyetértettek, hogy a lepusztult telepeket fel kell számolni, azt azonban nem tudják elfogadni, hogy ennek megoldásaként az itt élőket kitessékelik a városból.
|
"A cigányok többsége lokálpatrióta, szereti Miskolcot"
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Szerinte vannak ugyan problémás családok, de a cigányok többsége lokálpatrióta, szereti Miskolcot, s képes együttműködni.
Szerinte a „fészekrakós” ügyben az volt a probléma, hogy nem készítették fel a faluról betelepült, korábban igénytelenebb környezetben lakó embereket arra, hogy egy komfortos lakótelepi lakást hogyan kell használni, emiatt nem becsülték meg annak előnyeit.
– Ne kezeljük állatokként ezeket az embereket. Elzárkózunk azoktól, akik nem tudnak beilleszkedni, de akik be tudnak illeszkedni, ne vegyük egy kalap alá a többiekkel – mondta. Szavai szerint közel huszonötezer cigány lakik Miskolcon, s ha nem találnak megoldást a szegénység felszámolására, az komoly tévútra viszi a várost.
|
A tiltakozások ellenére a miskolci jobboldali vezetés fizet a szegényeknek, hogy másutt éljenek
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az ellenzéki pártok képviselői arról beszéltek: nem lehet összemosni a rendészeti és a szociális kérdéseket, mindkettőt más-más módszerrel lehet ugyanis megoldani.
Kifogásolták, hogy ezúttal is a közgyűlés előtti éjszaka és reggel kaptak sürgősségi indítványokat, így a mély, szakmai vitákat igénylő ügyekre nem tudnak felkészülni, de amúgy is méltatlan ad hoc módon összedobálni az előterjesztéseket – mondták.
A jobboldali képviselők azt hangsúlyozták: nem a szegényeket, hanem azokat szeretnék a város határán kívül tudni, akik nem tudják betartani az együttélés szabályait, emiatt tönkreteszik a körülöttük lakók nyugalmát.
