Most viszont, úgy tűnik, mások a prioritások. Igaz, a döntés nem okozott túl nagy meglepetést, hiszen a kormány már 2013-ban megállapodott a Magyar Tudományos Akadémiával, hogy új kutatóközpontot építenek a Soroksári úton, és már akkor miniszterelnökségi emberek sertepertéltek az Országház, illetve az Úri utcai épülettömbben. Úgy tudjuk, a BM-ben már tavaly beszélték, hogy amint az MTA ingatlana megüresedik – ez jövő szeptemberre várható –, a tárca fog oda beköltözni. Sőt információnk szerint a minisztérium vezetői már fel is mérték az Országház utcai ingatlant.
A Magyar Nemzeti Levéltár kapcsán is rebesgették már, hogy az intézményt a Szentháromság téri épület helyett máshol kellene elhelyezni. Ez tűnik a keményebb diónak, mert egyelőre nem tudni, hol találnak megfelelő létesítményt erre a célra, miközben a kormányhatározat szerint a két minisztériumnak 2017 végéig birtokba kell vennie a számukra kijelölt ingatlanokat. Addig tehát a szükséges felújítási és átalakítási munkálatokkal is végezni kell.
Kérdéses azonban, hogy a tárcák áttelepítése valóban jó ötlet-e, túl azon, hogy a kormány megint tesz egy lépést visszafelé: a Várnegyed funkcióját a Horthy-korszakhoz teszi hasonlatossá. A kijelölt ingatlanok viszont ettől még nem válnak alkalmassá arra, hogy azokban jelentős számú hivatalnokot helyezzenek el, és számukra megfelelő munkakörülményeket biztosítsanak. Az NGM-nél egyébként 800-900, a BM-nél 300-400 főről van szó.
Forrásaink szerint ennyi ember egyszerűen nem fog elférni, de a műemlék épületek kialakítása miatt ennél kisebb apparátus számára sem lesz könnyű feladat elegendő számú korszerű irodát kialakítani. A falak áthelyezésére nemigen van lehetőség, s ugyancsak adottság, hogy az MTA ingatlanaiban a helyiségek egy részének belmagassága a mai szabványoknak aligha felel meg. Így könnyen elképzelhető, hogy csak a tárcák munkatársainak egy része költözik, míg a többieknek másutt keresnek helyet.
Nyilvánvalóan gondot jelent majd az is, hogy a Vár területén rendkívül kevés a parkoló, ráadásul csak engedéllyel lehet behajtani. Így a minisztériumi autóknak sem lesz könnyű helyet találni, a tárcákhoz gépkocsival érkező vendégek pedig végképp reménytelen helyzetbe kerülnek. Felvetődik az is, tényleg szerencsés-e, ha a szűk utcákra a jelenleginél nagyobb forgalmat engednek. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy korábbi kormányhatározat szerint 2016 márciusáig kiköltözne a Parlamentből a miniszterelnök hivatala, s ugyancsak a Várba, a Sándor-palota mellé költöznének.
A két érintett tárcától próbáltuk megtudni, hogy miért helyezik át a székhelyüket a Várba, hány embernek kell helyet biztosítani, s mindez mibe kerül, de eddig nem kaptunk választ. Egyes ellenzéki vélemények szerint az egésznek a magyarázata – a miniszterelnöknek a két világháború közötti rendszer iránt táplált vonzalmán túl –, hogy két jó fekvésű pesti belvárosi ingatlant átjátszhassanak baráti köröknek. Különösen a BM Széchenyi téri épülete képvisel jelentős, vélhetően több tízmilliárdos értéket.
Rogán csapata a Garibaldi utcába tart
A Népszabadsághoz eljutott információk szerint a budapesti, Országházhoz közeli Garibaldi utcába költözhet a Rogán Antal által vezetett tárca apparátusa. A Miniszterelnöki Kabinetiroda – mely az általános kormányzati politikai koordinációt ellátó minisztérium – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) foglalná el a jövőben. Megalakulása után a Miniszterelnöki Kabinetiroda részben a Parlament épületében, részben a tárca főosztályai és osztályai a Kossuth tér környéki irodaházakban kaptak helyet. A teljes magyar szabadalmi joganyagot őrző intézmény pedig egyes elképzelések szerint a II. János Pál pápa térre költözhetne.
Hivatalos döntés egyelőre nincs, akadt, aki lapunknak azt mondta, hogy Rogán Antal miniszter és a kabinetje marad az Országházban, és vélhetőleg Orbán Viktor kormányfővel költözik majd a budai Várban található karmelita kolostorba, annak átalakítása után.
Épületkeringő
A rendi országgyűlés helyszínét, a magyar jakobinusok elleni per tárgyalótermét, valamint azt a szobát is magában rejti a Belügyminisztérium számára most „visszaadandó” vári épülettömb, ahol 1848-ban a Helytartótanács „reszketni méltóztatott”. A lépcsőházban pedig egy szinte ismeretlen, felbecsülhetetlen értékű secco pompázik: Bernáth Aurél Történelem című munkája 1967-ből.
|
Lépcsőházi remekmű: Bernáth Aurél seccója minisztériumi leltárba kerül
Szabó Miklós / Népszabadság |
Kétségtelen persze, hogy 1944 teléig a Belügyminisztérium használta a klarisszák és a ferencesek kolostorából még II. József döntése nyomán hivatallá átépített épülettömböt, amelyben ily módon egy födémekkel felszeletelt templom is rejtőzik. Miután a szerzetesrendeket feloszlatták, a Királyi Kúria, majd a Helytartótanács székelt itt, és a kiegyezést követően lett végül a Belügyminisztériumé a tömb. Háromszáz év történelme sűrűsödik itt össze: az 1790–1807 közötti rendi gyűlések alsóházának ülésterme ma az MTA díszterme, a Helytartótanács tanácsterme a Régészeti Intézet dokumentumtára, a ferencesek refektóriumából lett egykori akadémiai sokszorosító üzem pedig az úgynevezett Jakobinus terem. A csodás barokk helyiség adott helyet egykor a Martinovics és társai elleni eljárásnak.
A háborús pusztítás után az Országház és Úri utca közötti tömb másfél évtizeden át üresen állt, majd a tudományos akadémia kutatóintézetei számára állították helyre. Ez nem pusztán azt jelenti, hogy irodákat és könyvtárakat alakítottak ki benne, hanem azt is, hogy az itt működő régészeti és művészettörténeti intézet előtti tisztelgésként a már említett hatalmas Bernáth Aurél-freskó is felkerült az egyik lépcsőházi falra. (A művész másik hányatott sorsú munkája, a Munkásállam a Képviselői Irodaház aulájában található.)
A most megjelent határozat ugyanakkor nemcsak a volt Belügyminisztériumot, hanem a hajdani Pénzügyminisztériumot is érinti. A Szentháromság tér 6.-ot Fellner Sándor tervei alapján építették fel 1901 és 1904 között romantikus-habos neogót stílusban, igen fényűző kivitelben az egykori jezsuita tömb helyén. Aztán a romos házat – a nemzeti romantika híveinek nagy bánatára – az ötvenes években erősen visszabontották, homlokzatát egyszerűsítették. Ma közművelődési intézményeknek ad otthont, északi szárnyában, egy eleve irattározásra emelt épületrészben azonban a történeti levéltár kapott helyet. Ennek korszerűsítésére nemrégiben komoly összeget fordított a nemzeti levéltár.
