Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke üdvözölte, hogy az alaptörvény által az intézmény csaknem minden hatalmi ág felett hatalmat gyakorolhat. Öt év alatt pedig hatalmukat jóra fordították: fontos döntéseket hoztak ugyanis a véleménynyilvánítás, a diszkrimináció tilalma és a közérdekű adatok védelme ügyében is. Az Alkotmánybíróság emellett a devizabotrányok áldozatainak is segített szerinte.
Szájer József azzal kezdte beszédét, hogy nevet azokon, akik nem hittek az alaptörvényben. „De ez európai nevetés, inkább mosoly" – tette hozzá. A politikus szerint az alaptörvény a magyar állam és a magyar nemzet biztos működésének alapjául is szolgál. Szájer a bevándorlás és a terrorizmus kapcsolatát is taglalta: megnézheti magát az, aki sok bevándorlót engedett be, mert már több országban is olyan területeket alakítottak ki, amelyre még a rendőrség sem teszi be a lábát – mondta. Szájer ezzel arra utalt, hogy egyes híradások szerint több nyugat-európai nagyvárosban - többek között Brüsszelben, Londonban, vagy Párizsban - is kialakultak olyan városrészek, - no-go zónák, törvényen kívüli területek - amelyekre nem tanácsos, vagy egyenesen életveszélyes európaiaknak belépni.Több szakértő is vitatja azonban, hogy léteznének ilyen zónák, legalábbis abban az értelemben, hogy életveszélyes volna belépni ezekre a területekre.
|
Orbán Viktor a parlamenti ünnepségen
Kovács Tamás / MTI |
Az ünnepség zárszavát Orbán Viktortól hallhattuk, aki elmondta, mind, akik ott ülnek ma, győztesek, hiszen egy csatában született meg az alaptörvény. A miniszterelnök Szájer József felvetésére annyit mondott: (ezzel kapcsolatban) „mindenki győzze le a kaján mosolyra irányuló gerjedelmét."
Orbán szerint politikai vitákban a győztesek és a nyertesek nem mindig esnek egybe. Az alaptörvény megalkotásával Magyarország nyert, és a polgárok, akik életükhöz szilárd alapot nyertek.
A politikus egy titkot is elárult, amikor elmondta, hogy az alaptörvény első sorának (a Himnuszból kölcsönzött Isten, áldd meg a magyart) ötlete Szájer Józseftől származott. Az idézet felhasználása skandalumot idézett elő, és bár tudták, hogy támadások kísérik majd választásukat, úgy érezték, így fejezik ki legjobban a magyarság létfontosságú keresztény gyökereit.
A miniszterelnök a bevándorlási válságot is érintette, szerinte ez a vita vihet majd minket a „fényes tekintetű Európai Bizottság elé." Orbán a terrorizmussal kapcsolatban elmondta, Magyarország védelmezi állampolgárait, kétféle módon is figyel a biztonságukra. Országhatáron belül és kívül is fontos intézkedések történnek, nemrégiben merült fel például, hogy a terrorizmus miatt előírt különleges jogrendre vonatkozó szabályokat ki kell egészíteni.
A külső határokat is meg kell védeni mindenkinek, aki a schengeni övezetben van - tette hozz. Szerinte ugyanis ha Európában veszély van, az valószínűleg ránk is kihat. Amelyik ország nem biztosítja a határai védelmét, és ezt a feladatot nem is adja át más országoknak, azt ki kell zárni az övezetből - vélekedett a miniszterelnök. Felvetette: az illegális migránsokat vissza kell küldeni származási helyükre vagy tranzit országokba. A miniszterelnök a felelős vízumpolitika fontosságát is hangsúlyozta és elmondta: tudnunk kell, kik akarnak hozzánk jönni és jogunk van eldönteni, hogy kivel akarunk együtt élni és kivel nem – ezek az elvek pedig nem állnak ellentétben az alkotmánnyal, miszerint a magyar állam segít, ha tud.
