Az olajosok állítólag 200 millió forinttal átverték Borost, aki bosszúból kitálalt a rendőrség előtt. Vallomásának számos részletét még jóval az Aranykéz utcai robbantás előtt bemutatta a köztévé, és hosszú részleteket idéztek belőle a lapok is. Akkor az olajos alvilág több csoportja is küldött életveszélyes fenyegetéseket Borosnak, sőt, több merényletet is megkíséreltek ellene, bár némelyikről utóbb kiderült, hogy önmerénylet volt. Boros maga lövetett például a saját házára, amikor a rendőrség megvonta tőle a vallomástételkor megígért védelmet.
Rohác valamikor 1998 tavaszán fogadta el Portik megbízását, majd régi kapcsolatával, a szintén szlovák Jozef Hamalával azonnal megkezdte a gyilkosság előkészítését. A vád szerint „az ismeretlen helyen tartózkodó” (szlovákiai sajtóértesülések szerint évekkel ezelőtt meggyilkolt) Jozef Hamala szerezte be a négy és fél, öt kilogramm TNT-t tartalmazó robbanóanyagot, továbbá ő vásárolta meg azt a kispolskit is, amelyben a távirányítással működtethető pokolgépet elhelyezték.
Boros 1998. július 2-án, kevéssel déli 12 óra előtt érkezett vissza néhány napos külföldi üzleti útjáról Budapestre. Leállította kocsiját az Aranykéz utcai parkolóházban, és mint máskor is, gyalog indult a Váci utcai irodája felé. Az Aranykéz utca 1–3. előtt járt, amikor az akkori rendőrségi beszámolók szerint valaki telefonon felhívta. Abban a pillanatban a levegőbe repült a tőle pár lépésnyire álló kispolski, amit Rohácék napokkal korábban parkoltak le oda. A vádirat szerint a pokolgépet a közelben „lesben” várakozó Jozef Rohác hozta működésbe.
A merényletben Boros és három, a közelében tartózkodó vétlen járókelő életét vesztette, s még húszan szenvedtek különböző súlyosságú sérüléseket. Az Aranykéz utcát elborította a lángoló kispolskiból áradó por és a füst, valamint a megrongálódott épületekről lehulló törmelék és üveg.
|
Rohác a bíróságon
Konyhás István |
A korabeli rendőrségi beszámolók szerint néhány órával a robbantás után öt szlovák férfi hagyta el sietve a Béke Hotelt, ahol szlovák diplomata-útlevelekkel három szobát béreltek. Az egyikben később a szakértők az Aranykéz utcai pokolgépben használt robbanóanyaggal azonos anyagmaradványokat találtak. Minden jel arra utalt, hogy mielőtt a kispolskiba beépítették volna, ott tárolták a Borost Tamást és három vétlen embert halálba küldő bombát, amelyről akkor a rendőrség még azt állította, hogy 4,5 kiló TNT-vel azonos nagyságú Danubit (bányászatban használt ipari robbanóanyag) volt. Később több hazai és szlovákiai hivatalos forrás is azt közölte, hogy a robbanóanyagot a szlovák titkosszolgálat, a SIS egyik raktárából kapták Rohácék.
Négy évvel az Aranykéz utcai merénylet után az MTV Híradója a szlovák Belügyminisztérium illetékesére hivatkozva azt közölte, hogy Ivan Lexa, a szlovák titkosszolgálat egykori vezetője adott megbízást az Aranykéz utcai robbantásos merényletre. Lexa állítólag az akkori szlovák alvilág fejétől, Miroslav Sykorától rendelte meg az akciót ötmillió koronáért. A robbantásokat öt ember hajtotta végre, akik közül két személyt ismerünk, de ők eltűntek – állította az MTV-nek Boris Azaltovic, a szlovák Belügyminisztérium szóvivője. Értesülések szerint Lexa rendelte meg a magyar politikusok ellen elkövetett robbantásokat is.
Szlovákiában akkoriban úgy tudták, a magyar hatóságok feltételezése szerint a merényletet két szlovák bűnöző, Jozef Rohác és Imrich Oláh követte el, akik ellen évek óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Őket gyanúsítják a hasonló „stílusban” elkövetett budapesti politikai robbantásokkal: 1998 márciusában először a kisgazdapárt Belgrád rakparti székháza mellett hatástalanítottak egy pokolgépet, néhány nappal később pedig Torgyán József pártelnök II. kerületi lakásának bejárata közelében már működésbe is lépett a robbanószerkezet. Néhány hét múlva pedig Szájer József, a Fidesz frakcióvezetőjének XVI. kerületi lakása és a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt robbant pokolgép.
Az MTV információjával kapcsolatban magyar belügyi források lapunknak akkor azt mondták: igazolódni látszik a magyar rendőrség korábbi feltételezése, amely szerint a robbantásokat Rohác és köre követte el. Feltételezések voltak a szlovák titkosszolgálat és az alvilág összefonódásáról is, az azonban továbbra is kérdéses, hogy van-e bármilyen közvetlen bizonyíték arra, hogy a robbantásokra valóban Lexa adott parancsot. Belügyi források akkoriban azt mondták lapunknak: ilyen bizonyíték lehetne Rohác vagy Oláh vallomása, ám ők – tették hozzá – valószínűleg már nincsenek az élők sorában.
Nos, ami Rohácot illeti, tévedtek az akkori belügyi forrásaink, hiszen életben maradt. Ám a szlovák szállal, s azzal az eshetőséggel, hogy a szlovák titkosszolgálatnak köze lehet az Aranykéz utcai merénylethez, ahogy a politikusok és pártszékházak elleni robbantásokhoz is, e mostani vádirat már nem számolt.
Szerettük volna megtudni ennek okát. Azt, hogy miért vetették el Vladimir Meciárék érintettségét, továbbá mi bizonyítja, hogy Portik és nem az akkori szlovák miniszterelnök rendelte meg a robbantást, de a Fővárosi Főügyészségen azt mondták: a fenti és minden további kérdéseinkre már csak az ügy nyilvános tárgyalásán kaphatunk választ, ahol a vádhatóság közzéteszi majd a bizonyítékait.
