A honvédelmi tárca jegyezte módosító javaslatra már első körben is határozott elutasítás volt az ellenzéki válasz, mert a rendkívüli jogrend elrendelése
a honvédség felhasználására, az internet és a mobilhálózat lekapcsolására, kijárási tilalom bevezetésére, a határok lezárására, sőt kitelepítésekre is lehetőséget adna a kormánynak.
Az ellenzéki politikusok az általuk ismert alkotmánymódosító javaslatról nyilatkoztak. Az MSZP értékelése szerint Orbán Viktor az operatív törzs szerdai ülése után elismerte, hogy kormánya nincs felkészülve egy magyarországi terrortámadásra, de ebből nem következhet az, hogy ismét megpróbálja „átnyomni” a parlamenten az egyszer már megbukott, a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítást. Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke és Harangozó Tamás, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke szerint az MSZP a miniszterelnök által bejelentett vagy elrendelt intézkedések mindegyikére már két hónappal ezelőtt javaslatot tett, de azokat a Fidesz lesöpörte az asztalról.
Orbán Viktornak minden, a kormánya felkészületlenségéből fakadó felelősséget viselnie kell azért, hogy csak a keddi brüsszeli események után jutott el oda, hogy elfogadja ezeket a javaslatokat, az alaptörvény-módosítás viszont nem a magyar emberek biztonságát, csupán a Fidesz önző hatalmi érdekeit szolgálja – írják. Az MSZP nem vett részt korábban az alkotmánymódosításról folytatott egyeztetésen sem, az LMP és a Jobbik viszont igen.
|
Arccal a páncélos felé. Orbán Viktorra kemény menet vár, ha meg akarja szerezni a kétharmadot
Veres Viktor |
Schiffer András lapunknak nyilatkozva egyértelművé tette: álláspontjuk változatlan, szerintük az európai új típusú válsághelyzet, a terrorfenyegetettség nem erősebb, mint a brüsszeli robbantások előtt volt, ezért nem látják indokoltnak, hogy most támogassák a tervezett alkotmánymódosítást. Az LMP társelnök-frakcióvezetője emlékeztetett, hogy az első körös egyeztetésnél a Fidesz állt fel a tárgyalóasztaltól. „Ha akkor nem volt fontos a további egyeztetés, most miért lett fontos hirtelen? Ne bújócskázzanak!” Schiffer András szerint az alkotmánymódosítást csak kompromisszumokkal és többpárti egyetértéssel lenne szabad elfogadni.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) is azt mondta, az általuk ismert formában elfogadhatatlan a mostani javaslat, véleménye szerint lehet kompromisszum, ha a kormánypártok elfogadják a jobbikos módosító indítványokat. A Jobbik maximum 3-10 napra adna rendkívüli felhatalmazást a kormánynak.
A Demokratikus Koalíció az egész alaptörvényt illegitimnek tekinti, de az épp elég cselekvést ad a fellépésre terrorfenyegetettség esetén – közölte Gréczy Zsolt. Mindennél fontosabb a magyar emberek biztonsága, de az orbáni teljhatalmat, szabadságjogaink további korlátozását nem támogatjuk – tette hozzá.
 |
Gulyás keresi Schiffer tekintetét
Reviczky Zsolt |
Az Együtt szintén támogat minden olyan intézkedést, amely az emberek biztonságát szolgálja, de az alaptörvény-módosításra nemet mondanak, csak belpolitikai fegyver Orbán Viktor kezében, és a félelemkeltésre alkalmas – mondta Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke. Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, független képviselő szerint sincs szükség a hatodik alkotmánymódosításra, ennek felvetése csak az orbáni „háborús pszichózis” fokozására alkalmas.
Kész Zoltán független honatya viszont akár támogathatónak is ítéli az alkotmánymódosítást, ha a 60 napos határidőt 10-14 napra mérsékelnék. De a képviselő azt mondta munkatársunknak, még tájékozódni szeretne az ügyben, így álláspontja nem végleges. Kónya Péter (Szolidaritás) a jelenleg ismert javaslatot nem szavazná meg. Egy új verziót akkor támogatna, ha azt egyetlen kormány sem tudná belpolitikai célokra felhasználni.
Gulyás Gergely, a parlament törvényalkotásért felelős szuperbizottságának fideszes elnöke tegnap munkatársunkat a kormányhoz irányította azzal a kérdéssel kapcsolatosan, hogy a honvédelmi tárca által jegyzett alkotmánymódosításról miért Pintér Sándortól kért előterjesztést a szerdai kormányülésre a miniszterelnök, ahogy azzal kapcsolatosan is, hogy a belügyminiszter milyen új elemekkel egészítheti ki a már ismert, a rendkívüli jogrend alkalmazására vonatkozó javaslatot.
A Fidesz jogi szakpolitikusa - aki részt vett a korábbi többpárti egyeztetéseken -, lapunknak azt mondta, Brüsszel után mindenki láthatja, milyen helyzet alakulhat ki közvetlen terrorfenyegetettség esetén. Szerinte a magyar politika hidegháborús közegében a legfontosabb, hogy tegyük világossá, válsághelyzetek hatékony kezeléséhez az állam iránti bizalom nélkülözhetetlen.
"A rendkívüli jogrendben nyilván korlátozni lehet az alapvető alkotmányos jogokat, de az ezzel való visszaélésnek súlyos politikai és büntetőjogi következményei vannak. A kormány által alkalmazott eszközöknek ugyanis minden esetben meg kell felelni az arányosság és a célhoz kötöttség követelményének." Munkatársunk kérdésére, hogy megszavazna-e egy ilyen típusú alkotmánymódosítást, ha Gyurcsány Ferencnek hívnák a miniszterelnököt, Gulyás Gergely azt válaszolta, tekintet nélkül arra, hogy ki volt eddig, vagy ki lehet még ezután miniszterelnök, az az álláspontja, hogy közvetlen terrorfenyegetettség esetén minden demokráciában rendkívüli kormanyzati eszközökre van szükség az az azonnali cselekvéshez.
A Fidesz jogi szakpolitikusa emlékeztetett, hogy a korábbi előterjesztés szerint az alkotmánybírósági kontroll rendkívüli jogrend esetén is folyamatos, ahogy a kormány tájékoztatási kötelezettsége is a valamennyi parlamenti frakció képviselőjét tagjai sorában tudó parlamenti bizottságok és az államfő felé.
