Szijjártó után Kósa: már értelmük sincs a vagyonnyilatkozatoknak

2014-10-09 14:47:00

Vagyonnyilatkozatok mellett is nehéz ellenőrizni a politikusok gazdagodását, mert bár családtagjaiknak is nyilatkozniuk kell a vagyonukról, de ezek nem nyilvánosak. Csak akkor néznek bele ezekbe a papírokba, ha a parlament mentelmi bizottságának elnöke vizsgálatot rendel el. Az elmúlt években fideszes politikusokat nem vizsgáltak, csak szocialistákat.

Százmillió forintos ingatlant vett Kósa Lajos felesége egy óbudai lakóparkban – adta hírül az RTL Klub. A Fidesz ügyvezető alelnöke évek óta használja a lakást, amely nem szerepel a vagyonnyilatkozatában.

A Kósa-család otthona Debrecenben...
Konyhás István / MTI

De nem is kell, mert a hatályos szabályozás szerint azokat a javakat, amelyeket egy adatszolgáltatásra kötelezett tisztségviselő családtagjai birtokolnak, az ő nyilatkozatukban kell feltüntetni, ami azonban nem nyilvános. Vagyis: a közvélemény elől könnyen rejtve maradhat, ha egy politikus a bevallott jövedelmével nehezen összeegyeztethető mértékben gazdagodik.

A tények feltárását a jó ideje nagyjából változatlan szabályok sem segítik elő. A parlamenti képviselők esetében vagyonnyilatkozati eljárást bárki kezdeményezhet a nyilatkozat „konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét", de a vizsgálat elrendeléséről az Országgyűlés mentelmi bizottságának kormánypárti elnöke maga határozhat – hangsúlyozta Szabó Sándor, a testület szocialista alelnöke.

OLVASÓLISTA

Kultúra

Rovásírásos öngyújtó és indiáncsapat a civilek kincsei között

Kultúra

Mitől jó egy város?

Gazdaság

A negyedik leggazdagabb magyar integrátori szerepet vállalt

Külföld

Pánik és fejetlenség a spanyol ebolás ápolónő körül

Belföld

Zuglóban várják az „áprilist”

További cikkek

Amennyiben a grémium úgy ítéli meg, hogy indokolt lenne az eljárás lefolytatása, az elnök elutasító döntése ellen kifogást emelhetnek – tette hozzá. A bizottság paritásos alapon áll fel – annak most két fideszes, két jobbikos, egy KDNP-s és egy szocialista tagja van –, Szabó szerint ennek ellenére kérdéses, hogy szembemehetnek-e a testület vezetőjével. Ehhez a többség támogatására lenne szükség, de az csak akkor biztosítható, ha a kormányoldalról valaki átszavaz. A politikus álláspontja: ilyen feltételek mellett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek sincs sok értelme, hiszen a dokumentumokban foglaltakat úgysem ellenőrzik.

Amiben igaza is lehet, mert a mentelmi bizottság az utóbbi néhány esztendőben jószerivel egyetlen érdemi döntést hozott. Az MSZP volt alelnöke, Simon Gábor külföldi bankszámlákon parkoltatott százmilliói ügyében sem mondták ki ugyan, hogy az eltitkolt pénz összefüggésben áll a volt politikus képviselői, illetve párttisztségével, azt viszont javasolták, fizettessék vissza a képviselői juttatások címén neki kifizetett 39 milliót. Az előző ciklusban született jelentés csendben lekerült a napirendről.

Schiffer hivatalból vizsgáltatna

Átírná az országgyűlési törvénynek a vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályait az LMP társelnöke. Schiffer András még májusban azt javasolta, hogy az Állami Számvevőszék – a családtagok nyilatkozataira is kiterjedően – hivatalból vizsgálja meg az összes dokumentumot. A számvevőknek egyebek mellett ellenőrizniük kellene a nyilatkozatok teljességét – szerepel-e azokban az összes vagyon, jövedelem, gazdasági érdekeltség –, és azt is, hogy a bevétel és a javak gyarapodása között nincs-e ellentmondás. Schiffer javaslata szerint ugyanilyen szabályok vonatkoznának a köztársasági elnökre, a nem képviselő kormánytagokra és a polgármesterekre is.

A képviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget kiterjesztené a köztulajdonban levő cégek vezetőire is. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a tervezet tárgysorozatba vételét pár hete – miközben a kormánypárti képviselők hozzá sem szóltak – elutasította. Schiffer kérdésünkre kijelentette: annyiszor viszi vissza a javaslatot, ahányszor csak kell, mert a hivatalból történő vagyonosodási vizsgálatot feltétlenül indokoltnak tartja. Ugyanakkor nem érti, miért fél a kormányoldal ettől, hiszen az egész államapparátus a kezükben van, és aligha kellene nagy leleplezésekre számítani. Szerinte talán attól tartanak, hogy az ilyen ügyekben eljáró közszolgák kínos információk birtokába juthatnának, amelyek esetleg kiszivároghatnak.

Korábban a Jobbik sem járt jobban. Novák Előd és Vona Gábor az 1990 óta képviselői, miniszteri, államtitkári és helyettes államtitkári posztot betöltött összes személyt vagyongyarapodási vizsgálatnak vetné alá, s az adóhatóság a javaslat szerint a későbbiekben azokat ellenőrizhette volna, akiknek a megbízatása megszűnik. A szakbizottság egyetlen érdemi ellenvélemény nélkül ezt az indítványt is elvetette.

Több más ügyben a testület még eddig sem jutott el. Szijjártó Péter vagyonosodása kapcsán idén februárban érkezett bejelentés, mert a fideszes politikus 16 milliós vagyongyarapodása tavaly nagyobb volt, mint a teljes jövedelme. A mentelmi bizottság elnöke szerint a bemutatott bizonylatok alapján minden rendben van. Orbán Viktor is az ellenzék célkeresztjébe került, de, a miniszterelnök vagyongyarapodását már 2002-ben és 2006-ban is vizsgálták, így az elnök nem látott okot újabb kutakodásra.

Egy beadványban Papcsák Ferenc 180 milliós megtakarítását is túlzónak találták, de a bizottság vezetője döntött: ezzel sem volt dolguk. Az ugyancsak fideszes Zsiga Marcell házvásárlásának körülményeire sem igyekeztek fényt deríteni, mert a testület zárt ülésen elfogadta a miskolci alpolgármester magyarázatát az ingatlanra fordított húszmillió eredetéről, nem firtatva, honnan volt a feleségének még ugyanennyi pénze.

...és Óbudán
Kurucz Árpád / Népszabadság

A mentelmi bizottságnak most – ebben a ciklusban először – Varju László (DK) és Szigetvári Viktor (Együtt) beadványa alapján megint Szijjártó vagyonosodásáról kellene tárgyalnia. Az MSZP álláspontja Szabó szerint az, hogy amennyiben a külügyminiszter a csaknem 170 milliós luxusvillájának vásárlása kapcsán valóban áll minden vizsgálat elébe, lehetőséget kellene biztosítani a számára, hogy a bizottság előtt is tisztázza magát.

Szabó viszont úgy gondolja, a testület elnöke valószínűleg nem látja majd indokoltnak a vagyonnyilatkozati eljárás elrendelését, de a döntést az önkormányzati választás után jelenti csak be. Ez szerinte nem zárná ki, hogy – bár nagy reményeket nem fűzne hozzá – bárki vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezzen az adóhatóságnál, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján olvasható: az ellenőrzésnek közérdekű bejelentés alapján is helye lehet.

Krekó: Ellenzék nélkül a botrányos ügyek is elsikkadnak

Egy-egy közszereplő gyanús ingatlanvásárlása sokkal inkább felkeltheti a közvélemény érdeklődését, mint például egy lényegesen nagyobb kárt okozó, de nehezen átlátható gazdasági visszaélés – állítja Krekó Péter politológus, a Political Capital vezetője. Szerinte ugyanis az előbbinek mindenki számára könnyen dekódolható üzenete van: a politika sokaknak leginkább saját egzisztenciájuk megteremtésének lehetőségét jelenti.

Az efféle esetek ráadásul a sajtóban – beleértve a bulvármédiát – vezető helyen szerepelnek, így igen sokan szerezhetnek tudomást róluk – tette hozzá. Ahhoz azonban, hogy az egyes pártok meghatározó személyiségeihez köthető botrányszagú történetek a választói akaratot, a pártpreferenciákat érdemben befolyásolják, az ellenzékre is szükség lenne, de az ma gyakorlatilag nem létezik – véli Krekó. Ha pedig nincs olyan politikai erő, amely látványos és valóban hatásos kampányokat építene fel az amúgy gyakran védhetetlen ügyekre alapozva, szerinte a botrányok – legalábbis rövidtávon – elsikkadnak, s alig lesznek hatással az érintett politikai szervezetek népszerűségére. Az emberek többségének nem újdonság, hogy legalábbis erős a gyanú arra: a személyes gazdagodás is célja politikai projektnek, kérdéses azonban, hogy mi kerül a másik serpenyőbe – hangsúlyozza Krekó.

Az intézet még 2007-ben készített egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a választók többnyire még azokat is tisztességtelennek tartják, akikre egyébként szavazni akarnak. Tehát más szempontok alapján döntenek – fogalmazott a politológus –, például kiket tartanak kompetensebbnek, esetleg kiket a kevésbé rossz jelöltnek. A Fidesz így a botrányok ellenére is könnyen a legnépszerűbb párt maradhat, ha az ellenzék – amelyről persze ugyanilyen kedvezőtlen kép alakult ki – nem képes kihasználni a kínálkozó lehetőségeket, s ami még fontosabb: nem tud valódi kormányzóképes alternatív erőként megjelenni – mondta Krekó. A politológus egyébként úgy látja, a pártok prominenseihez köthető gyanús ügyletek hosszabb távon mindenképpen aláássák az érintett szerveződések hitelességét, s még tovább romlik a politikusok megítélése is. Szerinte minél több ilyen esetre derül fény, annál könnyebb lehet majd az ellenzék dolga.

politikusok
vagyon

megosztom twitter kinyomtatom