igaz, ez utóbbi állítást a rakamazi önkormányzat cáfolta. A szakma amiatt kételkedett a rockfesztivál sikeres megvalósításában, mert a Hegyalja már évek óta nem futott valami jól, annak ellenére sem, hogy a fesztiválközönség „fapados", azaz olcsó fesztiválként emlegette, sőt a körülmények miatt sokan nem is Hegyaljának, hanem „Legaljának" hívták. Az volt a híre, hogy minőségi programokat kínál, de viszonylag elérhető áron azoknak, akik nem „full extrás" kiszolgálásra vágynak.
De akkor miért van vége?
Forrásaink szerint a kudarcot nem lehet egyetlen okra visszavezetni, de az bizonyosnak látszik, hogy
nem tett jót a Hegyaljának a színvonalas konkurencia megjelenése.
Kelet-Magyarországon időközben új nyári szórakozási lehetőségek adódtak: megerősödött a debreceni Campus, s újabban egyre többeket vonz a Feszt!Eger is.
Helyiekkel beszélgetve azonban az is szóba kerül,
ebben a régióban kevésbé fizetőképes a vásárlóerő, azaz szegényebbek az emberek, s ma már kevesebben tudnak megfizetni egy többnapos belépőt, mint például a válság előtti években. A Hegyalja ugyanis éppen a két leghátrányosabb helyzetű régió határán van: Észak-Magyarország és Észak-Alföld között.
Jelenleg ebben a két régióban a legmagasabbak a munkanélküliségi adatok, és ezt a tényt – helyi rendezvényszervezők szerint – a fesztivál szervezői vagy nem vették figyelembe, vagy pedig alulbecsülték.
Sokak szerint az csak kifogás, hogy a rendezvényt területi problémák miatt kellett lemondani. Közelebb állhat az igazsághoz, hogy
valószínűleg nem fogytak jól a jegyek, és a szervezők jó érzékkel bedobták a törülközőt, mielőtt nagyobbat buktak volna anyagilag. Az okokat kutatva egy rendezvényszervező azt mondta: számításba kell venni azt is, hogy a hazai fesztiválok közönsége az elmúlt tíz évben egyszerűen szólva „hozzászokott" az első osztályú színvonalhoz, s emiatt a „fapados" Hegyalja sokat veszített a varázsából.
Mint mondta, ma már nem csak az a cél, hogy a fiatalok az első este berúgjanak a legolcsóbb sörtől, hiszen az a közösségi és kulturális élmény, amit egy jó fesztivál kínál, ennél jóval többről szól.
A Hegyaljával kapcsolatban megkérdeztük a szakmai körökben ismert és elismert Tóth Tibort, a Sziget Kft. egyik vezetőjét, a Feszt!Eger tulajdonosát-főszervezőjét, aki azt mondta: az erre vonatkozó kutatások szerint a regionális vásárlóerőt ugyanúgy számításba kell venni egy fesztivál szempontjából, mint ahogyan például a multik teszik egy-egy beruházás tervezésekor. Az ország különböző régióiban nagyban eltér a lakosság fizetőképessége, s ez a fesztiválokra éppen úgy vonatkozik, mint minden más termékre. Arra a kérdésünkre, hogy tapasztalatai szerint a szegényebb rétegek mára kiszorultak-e a fesztiválokról, a szervező azt válaszolta: nem merné kijelenteni, hogy csak a tehetős középosztály megy nyaranta fesztiválozni, mert aki nagyon akar, el tud jutni egy-egy rendezvényre, hiszen ma már az egynapos rendezvényektől a többnapos bulikig óriási a kínálat.
|
2011-ben Rakamazon még tizenötezren voltak a tizenkettedik Hegyalja Fesztiválon
Balázs Attila / MTI |
Tóth Tibor szerint a Hegyalja szervezői nem számítanak kezdőnek a szakmában, így egy sor dolgot kiválóan összeraktak, ám számos körülményt ígéretekre alapoztak, s ezek az ígéretek nem teljesültek. Elmondása szerint nem lehet kétség nélkül kijelenteni, hogy a rockfesztivál vesztét a kedvezőtlen jegyértékesítés okozta,
inkább az anyagi támogatás hiányát sejti a háttérben. A szervező szerint egy fesztivált anyagilag nem lehet kizárólag a jegyekre alapozni,
szükség van támogatókra, szponzorokra, ám az utóbbi időben a fesztiválok támogatása megcsappant. Érdeklődésünkre, hogy ha bírná kapacitással, ő maga belefogott volna-e a Hegyalja föltámasztásába, Tóth Tibor nemmel válaszolt. Szerinte olyan hatalmas munkát igényelne, hogy akkora energiával már egy új brandet is föl lehetne építeni.
