Ez az úgynevezett C-variáns a Bős-Nagymarosi Vízlépcső közös megépítésére kötött államközi szerződés magyarországi felbontását követően egy olyan műszaki megoldást jelentett, amelynek során a Duna elterelt vízével töltötték fel a dunacsúnyi tározótavat. Diplomáciai úton vélhetően megelőzhető lett volna a számunkra kedvezőtlen megoldás, de az akkori kabinet nem volt hajlandó tudomást venni a mű építéséről.
– Akkor azt nyilatkozták a magyar hatóságok, ami ott készül, az papírtigris. Aztán akkorát harapott a fenekünkbe, hogy belefájdult az egész ország – panaszolják a környéken élő vízügyi szakemberek.
Az osztrák-magyar határra szánt drótkerítés terve már az idén áprilisban nyilvánosságra került. Pár héttel később az ORF, az osztrák közszolgálati rádió azt közölte, nem tervezik, hogy Moschendorf (Nagysároslak) és Heiligenbrunn határátkelői között a teljes szakaszon kerítést építenek. A hangsúly a „teljes szakaszon" volt. Akkor még azt mondták, az osztrák gazdáktól is függ a drótkerítés hossza, hiszen az építéséhez szükséges négyméteres sávot meg kell venni vagy ki kell sajátítani.
Összefüggő már csak azért sem lehet a drótakadály, mert
az eisenstadti (kismartoni) püspök, Ägidius Johann Zsifkovics lelkiismereti okokból nem engedte meg, hogy egyháza telkén átvezessék a dróthálót. Az osztrák hatóságok erre nem hivatalosan úgy reagáltak: hát akkor majd azon a kis szakaszon lyukas lesz a kerítés.
A volt vasfüggöny közelébe telepített határzár létesítése nemzetközi jogviták kereszttüzében áll, hiszen az unió belső határain jönne létre. Az osztrákok ezért is óvatosak, egyelőre inkább csak felkészülnek egy lehetséges nagyobb menekülthullámra. A cölöpök valószínűleg a burgenlandi lakosság megnyugtatásának és a menekültek fenyegetésének a kellékei. A hegyeshalmi öreg-határ mellett álló száznál több konténert sem nyitották meg, ezeket azért költöztették oda, hogy szükség esetén ott regisztrálják az illegális bevándorlókat, mielőtt Ausztria belső tartományaiba szállítanák őket.
Ausztriában a novemberre elhalasztott államelnöki választásokig végleges megoldások aligha születnek a menekültkérdésben., csupán különböző elképzeléseket vetnek fel. A burgenlandi falvakon hamar végigfutott a hír, hogy az osztrák FPÖ arra szólítja fel Ausztriát, kérje felvételét a V4 csoportjába. A pártnak errefelé erős a támogatottsága, de a visegrádi országok közé azért nem nagyon akarnának kerülni. „Mi nem vagyunk posztkommunista ország" – mondogatják az osztrák falvakban. S azt is aligha fogadnák el, hogy egy ilyen politikai közösségben magyar vagy lengyel miniszterelnök vezesse őket.
Magyarország felől menekült mostanában igen ritkán téved erre, legfeljebb a közúton fognak néhányat embercsempészek autóiban. A határkerítéstől inkább a Magyarországról Ausztriába ingázó munkások tartanak.
– Ha lesz kerítés, minket is gyanakodva fogadnak majd. Így is kétszer elkéstem már a melóból az osztrákok szigorított közúti ellenőrzése miatt, harmadszorra úgy kirúgnak, hogy a lábam se éri a földet – panaszkodik László, aki csak azért nem mondja meg a teljes nevét, mert egy nem hivatalos munkásszálláson lakik tizedmagával a határ közelében. Ő Nyíregyháza térségéből költözött ide, naponta jár ki dolgozni, azt tervezi, ha összegyűlik a pénz a családját is magával hozza.
László okkal óvatos, ugyanis
a Nyugat-Dunántúlon egyre hangosabb az elégedetlenség az ország keleti végéből odaköltözőkkel szemben. Más a kultúrájuk, a viselkedésük, dorbézolnak, isznak, nem idevalók
– egyre sűrűbben hangoznak el ilyen megjegyzések a nyugati határ közelében fekvő városokban és falvakban. Talán maguk sem veszik észre, de hasonlókat fogalmaznak meg, mint amit a menekültekről szoktak mondani. A munkaadók sem felhőtlenül örülnek az onnan érkezőknek, mert a többségük csak átutazik rajtunk. Többnyire még magyar területen keresnek lakást, de dolgozni már Ausztriába járnak. Sokan élnek viszont abból is, hogy elhagyott, üres ingatlanjaikat feketén kiadják néhány tucat Kelet-Magyarországról érkező munkavállalónak. .A környéken lakók meg néha följelentik őket.
A belső szolidaritás nagyjából ugyanolyan, mint a menekültekkel szembeni tolerancia.
