Ha egy magyar vállalat pályázata versenyképes egy osztrák vagy német vállalatéval, akkor igen, nyerni fognak” – fejtegette a nagykövetnek Némethné. Orbán Viktor ezt az RTL Klubnak a hét végén így kommentálta: „Ez ma is így van, a folyamatnak ez a törvényes rendje, csak a miniszter személye változott.” Valóban, Németh Lászlóné székében ma már Seszták Miklós ül. Orbán Viktor tegnap már igyekezett kihátrálni az általa mondottakból, amikor debreceni tudósítónk kérdésére azt válaszolta, hogy Magyarországon minden döntés a nyilvánosság által megismert rendben születik meg, ezen „nincs mit fölfedezni és nincs mit leleplezni”, az EU is jóváhagyta a rendszert.
|
Németh Lászlóné és Orbán Viktor. Szűk körben döntöttek
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A 444.hu szerint ugyanakkor az Európai Bizottság egy belső feljegyzése azt írja: „Megkérdőjelezzük az egymilliárd forintnál drágább beruházások ügyében döntést hozó fejlesztési kabinet szerepét.”
Lapunk úgy tudja, a fejlesztési tárcánál komoly meglepetést okozott az uniós támogatások sajátos elosztási gyakorlatáról szóló hír. Azt eddig is tudták, hogy a fejlesztési kabinetnek – melynek tagja Orbán Viktor mellett Lázár János Miniszterelnökséget vezető és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, valamint a fejlesztési tárca első embere – van beleszólása az ügyekbe, ám arról, hogy az NFK a megrendelésekbe is beleszólna – állítják a minisztériumi dolgozók –, Németh Lászlóné megszólalásáig nem hallottak. A kabinetről szóló kormányhatározatban ilyen jogkör egyáltalán nem szerepel.
Az Orbán-kormány által jegyzett határozat szövege szerint a kabinetnek döntenie kell az operatív programokról, akciótervekről, a nagy projekteknél az Európai Bizottságnak benyújtandó javaslatokról, továbbá az egymilliárdnál nagyobb projektjavaslatokról, a pályázati elbírálási szempontokról, eljárásrendi szabályokról. Vagyis az uniós pénzből finanszírozott beruházások kiválasztásánál az NFK szinte bármibe beleszólhat – kivéve a kivitelezők kiválasztásába. Ez a feladat a kormány által kiválasztott közreműködő szervezet, autópályák és vasutak építésénél a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt., egyéb közúti projekteknél a Magyar Közút Nonprofit Zrt., vasúti járműbeszerzéseknél a MÁV asztala. Ha kiderülne, hogy az általuk lebonyolított közbeszerzési eljárásokon kialakult sorrendet a kormány befolyásolta vagy utóbb felülbírálta, a botrány borítékolható lenne.
|
A kormányfő nem cáfolta Németh Lászlóné szavait
Konyhás István |
Egy normális országban a költségvetés határozza meg, hogy milyen célokra mennyi pénzt lehet elkölteni, de ha a közbeszerzési pályázatokat kiírták, attól kezdve a folyamatba a kormány nem avatkozhat bele – véli az üggyel kapcsolatban Katona Tamás egykori pénzügyminisztériumi államtitkár. A fejlesztési irányokat a kabinet megszabhatja, de ha uniós forrásokat is igénybe akarnak venni, azokat már egyeztetni kell Brüsszellel is.
Miután az állami és önkormányzati beruházások 97 százaléka közösségi forrásokból valósul meg, az EU nagyjából megkerülhetetlen. A közbeszerzési eljárás lényege – hangsúlyozta –, hogy a legolcsóbban jussanak hozzá a legjobb minőségű termékekhez vagy szolgáltatásokhoz, a jelentkezőket pedig világos szempontok alapján kell rangsorolni. Ebbe szerinte nehezen fér bele, hogy a kormányfő operatív módon beleszóljon egyes pályázatok sorsába. Erre már csak azért sincs lehetőség – tette hozzá –, mert az uniós közbeszerzési határt elérő beruházásoknál közvetlenül a közösségi jogot kell alkalmazni.
Két dolog keveredik – mondta érdeklődésünkre Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár. Az egyik szint a fejlesztési irányok eldöntése, a támogatni kívánt projektek kiválasztása – magyarázta. A közbeszerzési eljárást már a támogatás címzettjének az általános szabályok szerint kell lefolytatnia, és abba nem szólhat bele senki – emelte ki Csepreghy. Csakhogy, ha pusztán az Orbán Viktor által mondottakat nézzük, akkor valóban, elvileg csak a támogatandó projektekről döntöttek a kabinetben. Ám Némethné szavait – amelyeket a hét végén még a kormányfő is elismert – nehezen lehetne másképp értelmezni, mint hogy előnyben részesítettek bizonyos cégeket. Orbán Viktor egy szóval sem cáfolta ezt az állítást.
Gadó Gábor ügyvéd, egykori igazságügy-minisztériumi szakállamtitkár ezzel kapcsolatban sajnálatosnak tartja, hogy Orbán összemos dolgokat. A kormánynak és kabinetjeinek kétségkívül meghatározó szerepük van a fejlesztéspolitika alakításában, vagyis abban, hogy egyes ágazatok milyen irányba fejlődjenek, de a konkrét döntéseket követően a politikának ki kell vonulnia – hangoztatta Gadó.
A tenderek győzteseiről az ügyvéd szerint csak az arra hivatott, szigorú összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével létrehozott, átláthatóan működő, s utóbb elszámoltatható bírálóbizottság dönthet. Gadó aggályosnak tartja, ha egy volt miniszter a hivatali ideje alatt valóban olyan gyakorlatot követett – és ezt még el is fecsegte –, amely magyar cégeket hozott előnyösebb helyzetbe. A nemzeti vállalkozások helyzetbe hozására – erre más uniós tagállamban is van példa – a közbeszerzési eljárás alkalmatlan. Az ugyanis világosan fogalmaz, s az ajánlatkérő köteles meghatározni az értékelési szempontokat.
Csepreghy Nándor megkérdezte Németh Lászlónét, milyen összefüggésben hangozhatott el mindaz, amit az egykori nagykövet a könyvében idézett. Ennek alapján közölte, hogy szerinte a beszélgetés során bizonyos fogalmakat pontatlanul használtak. Nem konkrét közbeszerzési eljárásokról volt ugyanis szó – mondta –, hanem csak arról, hogy a kormány támogatni kívánja a hazai vállalkozásokat.
