„Lépéseink a szegényebbeknek teremtenek esélyt a felzárkózásra" – nyilatkozta Lázár János a Magyar Hírlapnak. Ehhez képest a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett jelentésből az derül ki: Magyarországon a válság utáni években a GDP százalékában jelentősen csökkentek a szociális kiadások, most rosszabb a helyzet, mint 2007-ben volt, de még mindig „jobb", mint amilyennek 2015 ígérkezik.
„Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években Kanadában, Észtországban, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Izlandon, Írországban és az Egyesült Királyságban csökkent a szociális büdzsé” – ez olvasható az OECD legfrissebb jelentésében. Ehhez hozzáteszik, a legtöbb OECD-állam ehhez képest teljesen más politikát választott: a válság kirobbanása és elhúzódása miatt óvta szegényeit, és ennek érdekében magas szinten tartotta a szociális kiadásokat.
 |
| M. Schmidt János / Népszabadság |
Erre az OECD szerint azért volt – és van – szükség, mert a válságos években nő a szükség, és a szegényeké a legveszélyeztetettebb társadalmi réteg. A jelentésből, amelyet közzétett a Biztositasiszemle.hu is, kiderül, hogy a válság előtti évben, 2007-ben az OECD-államok átlagos szociális kiadása a GDP arányában még 18,9 százalék volt, s ez 2009-re 21,9 százalékra nőtt. Jelenleg 21,6 százalék. Az OECD tanulmánya szerint Magyarország unortodox módszert választott a válságtünetek enyhítésére: 2007-hez képest legalább egy százalékponttal csökkentette a GDP arányában a szociális kiadásokat, erre más államok esetében nem volt példa.
