Már a hatóság is a civilektől vár segítséget

Számos konkrét eset bizonyítja az elmúlt hónapokból, hogy az aggodalom nem alaptalan. A hatósági függetlenség és a törvényesség különösen akkor szorul a háttérbe, ha a környezet- és természetvédelmi szervekre kormányzati nyomás nehezedik. Így történt ez a déli határkerítés építésénél – ahol szó nélkül hagyták, hogy a kivitelezés már az engedélyek kiadása előtt megkezdődött, nem készült stratégiai környezeti vizsgálat, a szigorúan védett, kipusztulással fenyegetett déli földikutyák állományának teljes áttelepítése pedig a legmelegebb nyári napokon kezdődött meg, miközben a fajvédelmi terv egyértelműen előírja, hogy erre csak a populáció kis része esetében, kizárólag ősszel vagy tavasszal kerülhet sor.

Ugyancsak nem tettek érdemi észrevételeket a környezetvédelem állami őrei az engedélyezési eljárásban a paksi Duna vizének várható túlzott hőszennyezése (a tervezett új blokkok hűtővizének a folyóba engedése), a Dagály strand területén a fák – a jogerős engedélyek beszerzését megelőző – kivágása, valamint az Illatos úton a kárelhárítás félbeszakítása miatt.

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport szakértője azt mondja, az új rendszer beüzemelése óta még nem volt annyi hatósági ügyük, hogy általános érvényű következtetéseket tudtak volna levonni. Azonban megjegyezte, hogy nehezebbé vált az ügyek nyomon követése és a jogérvényesítés, mivel a környezet- és természetvédelmi tárgyú hirdetmények és határozatok vagy föl sem kerülnek a kormányhivatalok honlapjára, vagy pedig elvesznek az egyéb – gyámügyi, építési, közlekedési stb. – tárgyú közlemények között.

Ezt erősítette meg Tömöri Balázs, a Greenpeace programvezetője, aki hozzátette: a hatósági féknél hatékonyabb eszközzé vált a lakossági tiltakozás – fű alatt olykor maguk a tétlenségre kárhoztatott korábbi hatóságok értesítik a civileket, ellátva őket szakmai munícióval. Olyan esetet, amikor a kormányzati állásponttal szembe mert helyezkedni az intézményrendszer, a Greenpeace szakértője csak egyet tudott említeni: Almásfüzitőn visszavonták a Duna árterén veszélyes hulladékokat ártalmatlanító, éveken át kormánytámogatást élvező cég engedélyét, de ehhez az Európai Bizottság közbelépése, illetve a közvetett tulajdonosként emlegetett Simicska–Nyerges páros kegyvesztése is kellett.

Az átszervezésről a kormány véleményét is megkérdeztük: a miniszterelnökségi sajtóiroda válasza szerint „a kormányhivatalokban szakmai munka folyik, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokat is érintő kormányhivatali integráció nem változtatott a hatáskör önálló gyakorlását biztosító szabályokon”.