A miniszter kiemelte, hogy korábbi polgármesterként ismeri ezt a világot, hiányolja azonban azokat a tapasztalt embereket, akik az ügyek megoldásának képességét átadhatnák a fiatalabb generációknak.
Így főként azoknak fejezte ki az elismerését, akik évtizedek óta, kurzusoktól függetlenül megállták a helyüket a közigazgatásban. Arról viszont nem beszélt, hogy 2010 után a Fidesz következetesen eltávolította az előző kormányok idején felelős beosztásban dolgozó szakembereket.
Elismerte ugyanakkor Lázár, hogy hódmezővásárhelyi településvezetőként maga is aggodalommal figyelte, amikor az állam vett el önkormányzati feladatokat. Ezzel kapcsolatban utalt azonban arra, hogy a közszolgáltatások – például a közoktatás – minősége nem függhet az egyes helyhatóságok teljesítőképességétől, ezért elfogadja az állami szerepvállalást. De szerinte az igazi tartalmi változás még várat magára, vagyis az: mikor lesz például az oktatási rendszer Magyarországon a legjobb, s mikor nem tekinti az adóhatóság ellenségnek azokat, akik megélhetést biztosítanak másoknak.
|
| Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság |
A miniszter hitet tett amellett, hogy a közigazgatási rendszer centralizációja volt a jó megoldás. Az ő értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy helyes döntésnek bizonyult az önkormányzatok hatásköreinek csökkentése – amit ő a helyhatóságok tehermentesítéseként ítél meg –, amelynek eredményeként az adósságokat, valamint egyebek mellett a közoktatási és közegészségügyi feladatokat is az állam vette át. Úgy véli, ez lehetőséget teremt többek között arra, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek számára mindenütt azonos feltételeket teremtsenek a felzárkóztatásra.
Az eddig legjelentősebb változás következett be szinte teljes csendben a központi közigazgatás terén idén április 1-jén – jelentette ki a miniszter. A rendszerváltozás után szerinte most sikerült elérni, hogy az államigazgatási hatáskörök címzettje a kormányhivatal, illetve annak járási – kerületi – hivatala, s nem több tucatnyi más, különböző minisztériumok alá tartozó szervezet legyen. Ezzel az egyes tárcák alárendeltségébe tartozó dekoncentrált szervek sorának önállósága szűnt meg.
A közigazgatás-korszerűsítés folyamata azonban még nem zárult le – hangsúlyozta.
Vizsgálják ugyanis, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot miként lehetne a kormányhivatalokba integrálni.
Lázár elmondta: ezt a vitát még nem folytatták le, de az általa elmondottak alapján könnyen elképzelhető, hogy az adóhatóság és a Klik is megszűnhet önálló intézményként működni.
A közszolgálati életpályamodell kapcsán Lázár elmondta, hogy az első körben a kormánytisztviselőkre terjedne ki, de maga szeretné, ha az önkormányzati köztisztviselők is bekerülnének a rendszerbe. Jövőre 25 milliárdot irányoztak elő erre a célra, de véleménye szerint ezt a pénzt nem a minisztériumok és a központi kormányhivatalok vezetőire, illetve beosztottjaira kellene költeni, mert például egy pedagógus-rendőr házaspár a segélyezési küszöb határán él. Aki pedig nyolcvan-százezer forintért dolgozik – fogalmazott –, annak ötvenszázalékos fizetésemelés járna. A miniszter álláspontja: nem elsősorban a tárcáknál foglalkoztatottak bérét kellene növelni, hanem inkább azokét, akik például érdemi ügyintézőként az önkormányzatoknál nyolcvan-százezer forint nettót keresnek.
Az ő esetükben Lázár ötvenszázalékos fizetésemelést sem tart kizártnak. Ezzel kapcsolatban megfogalmazta, hogy egy tisztviselőnek a helyi középosztályhoz kell tartoznia.
Pálné Kovács Ilona akadémikus egészen másként vélekedik. Szerinte az elmúlt 25 év – amint az előadásából kiderült – az önkormányzatok elszalasztott lehetőségeiről szólt. Nem vitatta, hogy a centralizáció nem csodaszer, de azok az államok, amelyek más utat követtek, szerinte jobban teljesítettek. Ezt igazolják különféle felmérések is, amelyek azt mutatják, hogy Magyarország a gazdasági fejlődést tekintve is az utolsó harmadba került. Vagyis: a decentralizált államok, amelyek – velünk szemben – a helyhatóságoknak nagyobb szerepet szánnak, jobban teljesítenek.
|
| Fotó: Földi D. Attila / Népszabadság |
Ennek oka Pálné szerint az, hogy a decentralizáció átláthatóbb működést eredményez, s a kormányzás az emberekhez közelebb kerül. Ez transzparensebb működést eredményez – mondta –, s nagyobb beleszólási lehetőséget biztosít az embereknek. Ennek mérésére is kidolgoztak egy indexet – tette hozzá –, amely szerint Magyarország a vizsgált 196 régió között Bulgáriával és Törökországgal áll egy szinten.
