– Grósz Andor is az ön főtanácsadója. Ő a Mazsihisznek elnökségi tagja, és a kecskeméti zsidó hitközség meghatározó szereplője. Az ő kinevezése miatt mégsem támadták Önt jobboldalról, annak ellenére, hogy neki is ellentétes a véleménye az Orbán-kurzuséval.
– Csak megerősíteni tudom, nekem azok jelentenek igazán segítséget - vagy azok tudják a legjobb tanácsokat adni -, akik számos kérdésben nem értenek egyet velem. A vita lehetőségéről, a másként gondolkodók vagy más véleményt vallóknak a meghallgatásáról, a szempontjaik figyelembevételéről nem tudok a munkám során lemondani. Polgármesterként is ezt az utat jártam és a jövőben is ezt tervezem.
– Zoltai Gusztáv kinevezése főleg a jobboldal számára elfogadhatatlan, Gulyás Gergely fideszes képviselő és Schmidt Mária, a Terror Háza múzeum főigazgatója, a Sorsok Háza projekt felelőse is bírálta Önt. Nem azért, mert a „másik oldalról” szerzett tanácsadót, hanem kifejezetten Zoltai Gusztáv személye és múltja miatt, mert munkásőr volt, MSZMP-tag volt, a Szabadság téren nyíltan a kormány emlékezetpolitikájával szemben demonstrált. A Heti Válasz írta azt, hogy dicstelen körülmények között távozott a Mazsihisztől egy pénzügyi-gazdasági átvilágítás után. A városi legenda szerint két borítékot tettek elé, az egyik állítólag egy rendőrségi feljelentést tartalmazott, a másik a lemondó nyilatkozatát az ügyvezető igazgatói posztról. Ez mind nem zavarta Önt?
– Nem szeretném, ha szellemi karanténba szorítana a saját pártom, hogy csak azoknak a véleményét hallhatnám és hallgathatnám meg, akik a párttársaim. Nagy baj volna és nagy gyengeségről tanúskodna. Nincs jogom megkérdőjelezni azoknak a holokauszt-túlélőknek a választását, akik 25 éven keresztül Zoltai Gusztávot megbízták erre a tisztségre, ami a Mazsihisz egyik vezető tisztsége volt. Ha valaki véleményt nyilvánít az elmúlt 25 esztendőről, akkor a magyarországi zsidóság egy részének, jó néhány holokauszt-túlélőnek az értékítéletét vonja kétségbe. Ezt semmiféleképpen nem merném megtenni. Nagy hiba lenne, ha utólag, ráadásul kívülről Zoltai Gusztáv munkáját bármilyen formában is minősítenénk.
– A Fidesz vezetésében is bírálják Önt.
– Valóban van a jobboldalon és a Fideszben is egy erős kritika a lépésemmel kapcsolatban. Engedje megjegyeznem, a bírálók némán hallgattak, amikor a hódmezővásárhelyi ügynöklistát nyilvánosságra hoztam. Rajtam kollaboráns magatartást számon kérni, aki egyedüli fideszesként nyilvánosságra hozta a III/III-as ügynököknek és az ügynöktartóknak a nevét, azt hiszem, hogy nevetséges és szánalmas próbálkozás. Gulyás Gergelynek a munkáját nagyra becsülöm és irigylésre méltóan vegyes csodálattal tekintek arra, hogy neki nincs nála idősebb emberek véleményére vagy másként gondolkodók véleményére szüksége. Én azt tanultam meg a politikában a saját hibáimból is okulva, hogy rám fér, ha olyanok véleményét is meghallgatom, akik nálam idősebbek, és bölcsebbek.
– Tehát az önt bírálók egyetlen érvét sem tudja elfogadni?
– Nem, mert összemosódnak, a kritika zavaros.
– Gulyás Gergely azt mondta a Magyar Nemzetnek, azért elfogadhatatlan Zoltai Gusztáv miniszteri főtanácsadói kinevezése, mert az, hogy „kommunista munkásőr volt, kibékíthetetlen ellentétben áll mindazzal, amit a totalitárius diktatúrákhoz való viszonyulásunkról sokszor és sokan elmondtunk, ahogy az Alaptörvény értékrendjével is összeegyeztethetetlen”. Ön Szájer Józseffel és Gulyás Gergellyel készítette el az Alaptörvény és a Nemzeti hitvallás normaszövegét, nem?
– Az alaptörvény és a nemzeti hitvallás egyetlenegy magyar honfitársunkat sem zárhatja ki a közös életünkből.
– És Schmidt Mária álláspontja, miszerint a kinevezés a Fidesz és a jobboldali közösség alapértékeivel megy szembe?
 |
Megkaptam a munkám további folytatásához szükséges támogatást
Kurucz Árpád / Népszabadság |
– Ezt sem tartom reálisnak. Remélem, hogy a megszólalókat nem az irritálja a legjobban, hogy a következő hónapokban megpróbálok majd konszenzust teremteni mindazon kérdésekben, melyek a Zsidó Közösségi Kerekasztal tárgyaláson napirenden szerepeltek. Ez Schmidt Mária főigazgató asszony munkáját is érinti, hiszen a Sorsok Háza meggyőződésem szerint nem jöhet létre a holokauszt-túlélők támogatása nélkül. Nem jöhet létre, nincs értelme a Sorsok Háza megvalósulásának abban az esetben, hogyha a magyar holokauszt-túlélők nem tudják fölvállalni azt, vagy nem tudnak vele azonosulni, vagy egyszerűen megtagadják. Nem érti a mai magyar valóságot, aki úgy gondolja, hogy egy holokausztról szóló múzeumot, kiállítást vagy oktatási központot holokauszt-túlélők, a tragédiát elszenvedők nélkül meg lehet ma valósítani. Arra fogok minden erőmmel törekedni, hogy konszenzust hozzak létre a történelmi koncepciót kidolgozók, a magyarországi zsidó érdekképviseletek, a holokauszt-túlélők széles csoportja és az őket képviselők vagy az ő szellemi örökségüket ápolók között. Azt gondolom, hogy ez az egyetlen értelmes megoldás. Ez nehéz lesz. Ezzel pontosan tisztában vagyok. A Sorsok Házának pénzügyi és szakmai értelemben is korrekt, átlátható dolognak kell lennie, ami nemzetközi értelemben is legitim.
– Miért olyan fontos az Ön számára Zoltai Gusztáv, hogy vállalta a kritikahalmazt? Mit tud ő? A szakértelme fontos, vagy a rendelkezésére álló információk?
– Nézze, én az elmúlt négy évben azt tanultam meg, vagy a saját hibás döntéseimből azt a következtetést le kellett vonnom, hogy nálam idősebb és tapasztaltabb emberek véleményét muszáj meghallgatnom ahhoz, hogy lássak bizonyos problémákat. Nem vagyok a zsidó közéletben jártas, a belső viszonyokat nem ismerem, nem ismerem az elmúlt harminc évet. Nem titkolom, és nem tagadom ezt, ezért szükségem van egy olyan emberre, aki ott volt az elmúlt 25-30 esztendőben, részt vett a zsidó közösség szervezésében. Miután Zoltai Gusztávra már senki nem tartott igényt, a közösségi munkája ott véget ért, úgy gondoltam, hogy jót teszek a saját döntéseimnek, hogyha őt megkérem arra, hogy adjon nekem tanácsokat, és mondjon néhány kérdésben véleményt.
– A miniszterelnök valóban provokációnak nevezte Zoltai Gusztáv kinevezését, ahogy a vs.hu írta? Ön tud erről?
– Tájékoztattam miniszterelnök urat a kinevezésről, és azt nem kommentálta. Ők az elmúlt 25 évben munkakapcsolatban voltak.
– A kinevezés előtt vagy után tájékoztatta Orbán Viktort?
– Folyamatosan tájékoztattam arról, hogy milyen lépéseket tervezek a zsidó közösségi kerekasztal összehívása kapcsán és a Sorsok Háza megvalósítása ügyében. A miniszterelnök ezeket nem kommentálta két ok miatt. Egyrészről nem szokása, hogy a minisztereinek az általa megszabott feladat végrehajtása kapcsán bármilyen lépésüket is kommentálja, akár egyetért vele, akár nem ért vele egyet. Az eredmény számít a miniszterelnök úr szempontjából. Van egy elvárása arra nézvést, hogy ezeknek az ügyeknek hogyan kellene rendeződnie. Másrészről pedig, amikor a miniszterelnök úr erre a munkára felkért, akkor megadta a gondolkodás és a cselekvés szabadságát, és amíg ezt a gondolkodási és cselekvési szabadságot megadja, addig tudom a munkámat végezni, és ezt ő pontosan tudja.
– A miniszterelnök szerint Ön kit provokált a kinevezéssel? A Mazsihiszt vagy a jobboldalt?
– Nekem nem mondott semmi ilyet. Senkit nem akartam provokálni és senkit nem akartam fölhasználni. Egy holokauszt-túlélővel, vagy egy 56-ossal, vagy egy 50-es években deportálttal szemben föl sem merülhet az, hogy valamire fölhasználja az éppen közbizalomból hatalmat gyakorlók közül bárki is. Ezt a leghatározottabban visszautasítom. Nem eszköz Zoltai Gusztáv a kezemben, hanem segítség számomra.
– És áruló?
– Ez a zsidó közösségnek a belső ügye. Azon nagyon csodálkozom, hogy a zsidó közösség úgy fogja föl a mostani kormánnyal való tárgyalássorozatot, mintha az egy háború lenne. Árulónak lenni háborúban álló felek között képzelhető el. Teljesen megdöbbentőnek tekintem, hogy a zsidó közösség valakit azért árulónak bélyegez, mert szóba áll a mostani kormánypártok képviselőivel vagy a kormányzat vezetőivel. Ezek szerint a magyarországi zsidóság vezetői háborúnak fogják fel a magyar kormánnyal meglévő viszonyokat. Nekünk eszünk ágában sincs háborúzni a magyarországi zsidóság vezetőivel.
– Önök a Zsidó Közösségi Kerekasztal-tárgyaláson az asztal két oldalán ültek. Nyilvánvalóan sokkolta a zsidó közösségeket, vagy Heisler András Mazsihisz-elnököt – mint el is mondta –, hogy Zoltai Gusztáv a kormányoldalon, Ön mellett ül.
– A zsidó közösségi kerekasztal szeptember eleji ülése az egyik legsikeresebb, ha nem a legsikeresebb találkozónk volt az idei esztendőben.
– A héten kormányülésen értékelték a tárgyalások eredményét. Lehet arról bármit tudni, hogy a miniszterelnök hogyan véleményezte az eddig elért eredményeket?
– Megkaptam a munkám további folytatásához szükséges támogatást, ami azt jelenti, hogy a Sorsok Háza csak konszenzussal jöhet létre, a nemzetközi zsidó szervezet, az IHRA soros elnökségét Magyarországnak korrektül és becsületesen végig kell vinnie jövőre, egyébként pedig a magyarországi zsidó közösséget meg kell nyugtatnunk: meg fogjuk őket védeni minden helyzetben, és támogatnunk kell a közösségépítő munkát, illetve az elmúlt évszázadok zsidó örökségének ápolását és gondozását.
– Van-e új programelem, amiről esetleg döntöttek vagy határozott a kormány?
– A kormány támogatta a Mazsihisz kérését: a Rumbach utcai, a miskolci, debreceni, a szabadkai zsinagóga, a magyarországi zsidó temetők felújítását. A miniszterelnök úr külön kérte az igazságügy-minisztert és a belügyminisztert, hogy a december 10-e körüli legközelebbi zsidó közösségi kerekasztal-ülésre jöjjenek el. Kérte, hívjam meg a legfőbb ügyészt, a Kúria elnökét, Darák Pétert, és az Országos Bírósági Hivatal elnökét, Handó Tündét. És kérte, hogy kérdezzem meg őket, hogy a jogalkalmazó megtette-e a kötelességét a zéró tolerancia jegyében a magyarországi zsidó közösség védelmében. A kormány megdöbbenve tapasztalja, hogy az új jogszabályok nem kerülnek alkalmazásra.
Azt még engedje megemlítenem, hogy a Miniszterelnökség megörökölte a zsidó közösségi kerekasztalt, mint egy szervezeti formát, ami még 2011-ben jött létre. Én a miniszterelnök úrtól nyár végén azt a feladatot kaptam, hogy próbáljak konszenzust teremteni lehetőség szerint minél több kérdésben. A konszenzusteremtés legkényesebb pontja a zsidó szervezetek és a magyar kormány közötti 2014 éves együttműködéses helyzet, amely rendkívül kényes, rendkívül feszült és rendkívül bonyolult helyzetként írható le. Ekkor úgy gondoltam, hogy miután nem rendelkezem kellő mennyiségű és minőségű információval, igénybe veszem olyan embereknek a tanácsát vagy véleményét, akik ezt a világot nálam sokkal jobban ismerik. Nem tartom szégyennek, hogyha valaki képes annak a belátására, hogy egy témáról keveset tud vagy nem tud mindent, ezért kértem föl Zoltai Gusztávot, hogy legyen a segítségemre. Zoltai Gusztáv az elmúlt 25 évben a magyarországi zsidó közösségnek meghatározó vezetője volt. Élvezte a magyar zsidó társadalom támogatását 25 éven keresztül. Több alkalommal megválasztották. Nekem nincs jogom ezt 25 évre visszamenőleg megkérdőjelezni az ő múltja vagy bármilyen politikai meggyőződése miatt.
