Közszolgák csak janicsárképzőből

Masíroznak a hallgatók a közszolgálati egyetemen M. Schmidt János / Népszabadság/archív

Mindez nem nyugtatta meg az érintetteket: ahogy azt a VS.hu megírta, új helyszínt kellett keresni például az MTA egyik osztálya ülésének, mert a joggal foglalkozó akadémikusok nem voltak hajlandók az NKE épületében összegyűlni. Vékás Lajos, az MTA alelnöke, aki elsőként jelezte, hogy a törvényjavaslat miatt nem hajlandó megjelenni az NKE épületében, lapunknak azt mondta: Palkovics László felsőoktatási államtitkár és az egyetemek vezetői között már hétfőn megkezdődtek az egyeztetések az ügyben. Lapunk úgy értesült, Palkovics László hajlik a megállapodásra. Az egyetemi szférában ugyanakkor attól tartanak, hogy az egyeztetés csupán időhúzás, érdemi tiltakozásra, diáktüntetésekre ugyanis a nyári időszakban nemigen lehet számítani.

Bár Patyi András nagyon határozottan állítja, hogy nincs semmi veszély, de nehéz elképzelni, hogy Magyarország vezető egyetemi szakemberei, továbbá az MTA jogprofesszorai mind-mind félreértenék a jogszabályt. A valódi gond – ahogy egyetemi forrásaink fogalmaznak – az, hogy senki sem tudja, milyen tartalma van tudományterületként az államtudománynak, így azt sem, hogy mit vesz el a jelenlegi jogászképzésből. „Valójában a gombhoz varrják a kabátot” – mondta egyikük.

Radó Péter szociológus, oktatási szakértő ennek kapcsán kérdésünkre felidézte, hogy az államtudomány egy a XIX. század végéről való német eredetű stúdium. Már akkor is vita volt arról, mit is takar valójában, a határait nem jelölték ki.

– Egyes, korabeli tudománnyal foglalkozó szerzők szerint az államtudomány a jog egy részét takarta, míg mások szerint a történelemnek az állammal foglalkozó részéről szólt, megint mások azt mondták, a statisztika, illetve a szociológia is e tudomány alá tartozik. Ilyen tudományterület ma azonban nincs – magyarázza. Radó Péter úgy látja, az, hogy jogszabályba foglalták ezt az elképzelést, azt jelenti: szabad kezet adtak a minisztériumnak arra, hogy eldönthesse, mit is tekint államtudománynak. E körbe tartozhat akár a statisztika és a szervezetszociológia is, csakúgy mint az alkotmányjog például, s ezeket a jövőben csak az NKE-n lehetne oktatni. Így aztán sok képzési terület és rengeteg konkrét szak sorsát érintheti ez a jogszabály, és – tegyük hozzá – számos oktatóét.

Radó szerint az egész ötlet csak arra irányul, hogy hosszú távon az NKE biztosítsa a közigazgatásban dolgozók utánpótlását. Az NKE-s diploma felvételi kritérium lehet a jövőben bizonyos álláspályázatoknál. – Önmagában ez a jogszabály orientálni fogja a diákokat a felvételi jelentkezéseknél, hiszen vélhetően állami állást csak NKE-s diplomával nyerhetnek el – mondja.

E ponton érdemes megjegyezni, hogy az ilyen és ehhez hasonló aggodalmakat mélyítheti az is, hogy Patyi András, az NKE rektora egyúttal az államreform bizottság elnöke is. Ebből pedig az is következhet, hogy valójában ő lesz az, aki feltölti az államtudomány fogalmát tartalommal.