A 2002. júniusi nyilatkozat szerint Kósa negyedrésznyi tulajdonában volt Debrecenben egy 200 négyszögöles lakóterület, egy 120 négyzetméteres családi ház, valamint Budakeszin fele részben tulajdonolt egy 742 négyzetméteres zártkertet. A 2003 februárjára datált vagyonnyilatkozata szerint továbbra is negyedrészben birtokolt egy 200 négyszögöles ingatlant egy 120 négyzetméteres lakóházzal, ugyanakkor 2002-ben felerészben birtokába került egy 300 négyszögöles telek és rajta egy 300 négyzetméteres lakóház is – ez a debreceni Kadosa utcai. A budakeszi ingatlanra vonatkozóan immár megnevezett egy 28 négyzetméteres üdülőt, egy 25 négyzetméteres gazdasági épületet felerész tulajdonban, illetve egy 147 négyzetméteres saját használatú utat negyedrész tulajdoni hányaddal. Az ügyhöz tartozik, hogy lakásügyeivel kapcsolatban Kósa hiteltartozása 2006-ban 36 millió forint volt, míg 2007-ben hitel-, illetve pénzintézettel szemben fenn álló tartozása már összesen 95 millió forintra rúgott. Ebből lakásfelújításra 25 milliót kapott.
|
Az elfelejtett óbudai ház
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Vagyonnyilatkozataiban az áll, hogy 2012-ben 21 millió forint adóssága volt pénzintézetek felé és 23 millióval tartozott magánszemélyeknek, míg 2013-ra már csak 19,9 millióval tartozott pénzintézeteknek és 20 millióval magánszemélyeknek. A polgármester a debreceni önkormányzattól havi 550 ezer forint fizetést kapott, míg parlamenti képviselőként havi 926 ezer forintot keresett. Az utóbbi hónapokban a polgármesteri fizetése már nem járt neki.
Kérdésünkre Kósa Lajos azt mondta: az egykori Dóczy utcai házuk mellett 2002–2003 folyamán a Gere és Társa cég épített társasházat, s mivel akkoriban várták a harmadik lányukat, másik házba szerettek volna költözni a rossz beosztású ingatlanból. Ezért háromoldalú cserében egyeztek meg a céggel. Mivel a Mester- Nívó Kft. akkoriban épített Óbudán a gázgyári lakótelepen társasházakat, ezért abban állapodtak meg, hogy a nagyerdei családi házukat elcserélik egy ottani társasházi lakásra. A Gere és Társa, valamint a Mester-Nívó egymás között ezután megegyezett a továbbiakról.
Arra a kérdésünkre, hogy amikor a sajtó a házügyéről írt, miért nem nyilatkozott a hármas cseréről, Kósa azt mondta: nem kérdezték erről. Hozzátette: nem igaz, hogy az óbudai lakóparkban 70-100 milliós lakást vettek volna, akkoriban ugyanis ott a négyzetméterárak sokkal alacsonyabbak voltak – 350 ezer forint körül alakultak –, ráadásul cseréről volt szó, nem vételről. (Egy a lapunknak nyilatkozó ingatlanos szerint több mint százmillió forintot érhet ma ez a lakás.)
Kósa Lajos azt mondta, a csere tényleges létrejöttéről a felesége azóta született vagyonnyilatkozataiban már az óbudai lakás szerepel. Érdeklődésünkre, hogy ezt megmutatja-e nekünk, a polgármester azt válaszolta: írjunk hivatalos levelet az illetékes parlamenti bizottság elnökének, s az eljárásban ő támogatni fogja, hogy a felesége vagyonnyilatkozatát adják ki a Népszabadságnak. (Ettől még nem kötelező kiadni – viszont Kósa Lajos sem adta át nekünk a dokumentumokat.) Megkérdeztük Kósától azt is, hogy vett-e fel költségtérítést lakhatási támogatásra, mire azt mondta: egyetlen fillért sem. Rákérdeztünk továbbá, igaz-e az a sajtóhír, amely szerint a lakásuknak csak a közös költsége eléri a havi 50 ezer forintot, mire a polgármester azt mondta: fejből nem tudja, mert ezt a felesége fizeti átutalással, de majd utánanéz.
