Szerinte bár az MSZP részletes szakmai programokat készített, az emberek fejében mégsem állt össze, miért lenne jobb a baloldali kormányzás, nem volt jövőkép. Botka László arról is írt, hogy a baloldal szereplőinek nem egymással kell versenyezniük, az alapértékekben közös, de mégis sokszínű politizálás ugyanis megteremtheti annak a lehetőségét, hogy különböző társadalmi csoportokat érjenek el. Ehhez viszont szoros stratégiai együttműködést kell kialakítani.
A kongresszus az eddigi kettő helyett várhatóan három alelnököt választ. Öt jelölt van: Kovács László volt pártelnök, Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes, Márton Roland választmányi elnökhelyettes, Ujhelyi István EP-képviselő és a zuglói Tóth Csaba. Lukács a párt kommunikációjáért felelne alelnökként, míg Tóth, akit ugyancsak esélyesként könyvelnek el, Horváth Csabát válthatja fővárosi politikusként az MSZP szűk vezetésében.
Egyhangúlag támogatta a jelölőbizottság Ujhelyi Istvánt, aki nyilvánosságra hozott alelnöki pályázatában arról írt, hogy a szocialista párt padlóra került. „Az MSZP-t mi magunk bontottuk vissza a Horn Gyuláék által levert cölöpökig, saját hibáinkkal, rossz döntéseinkkel, hamis hitünkkel egy adott személy vagy vezetési konstrukció iránt. De a cölöpök még megvannak." Az EP-képviselő szerint a párt elvesztette mozgalmi jellegét, ifjúsági szervezetét elsorvasztották. Az MSZP nem lehet csak az idősek és a nyugdíjasok pártja, „ott kell lennünk minden meghatározó ifjúsági rendezvényen, minden sörpadnál, minden egyetemi hétvégén, minden nagyobb sporteseményen. Ez a párt megerősödésének egyik kulcsa" – vélekedik az EP-képviselő, aki baloldalhoz kötődő fiatal politológusokból, publicistákból, művészekből és sportolókból álló „kontrollcsoport" létrehozását kezdeményezi, hogy az véleményezze rendszeresen az MSZP politikáját.
A kilenctagú elnökségbe harmincketten pályáznak. Köztük Balogh András is, aki 2010-ben az MSZP köztársaságielnök-jelöltje volt, majd két évig a párt elnökhelyettese, de utána háttérbe vonult. Pályázatában arról írt, az MSZP megújulása felemás volt: a taszítónak tartott öregeket szürke fiatalok váltották, a rossz arcokat pedig arc nélküliek. Balogh szerint az emberek nem a baloldaliságtól, hanem a szocialista párttól fordultak el, mert nem tartják hiteles baloldali pártnak, ezért világossá kell tenni, hogy az MSZP nem liberális vagy balliberális.
Hasonló következtetésre jut pályázatában Bárány Balázs, aki a 35 éven aluliaknak fenntartott három elnökségi hely egyikére esélyes. Szerinte az MSZP elfelejtette, kihez kéne szólnia (a vidéki középosztályhoz és értelmiséghez, a munkásokhoz, a falusiakhoz, a lecsúszottakhoz), és olyanokat próbált meggyőzni, akik élethelyzetükből adódóan soha nem voltak igazán nyitottak üzeneteikre. Ehelyett – folytatta – önálló, független és kompromisszumok nélküli baloldali MSZP-re van szükség, akkor is, ha ez nem jár a váltópárti státusz azonnali visszaszerzésével.
A kvótaszabályok szerint az elnökségben legalább három nőnek kell lennie, erre pályázik Kunhalmi Ágnes fővárosi pártelnök és a budapesti tisztújításon vele szemben néhány szavazattal alulmaradó Tüttő Kata, továbbá Gurmai Zita korábbi EP-képviselő, Laskovics Diána kecskeméti alelnök és Demeter Márta országgyűlési képviselő.
Bár parlamenti alelnökként nem kíván párttisztséget betölteni, pályázatot adott be Hiller István is, aki ezt azzal indokolta: befolyásolni akarja az MSZP politikáját. A kongresszusnak szánt írásában úgy fogalmazott, az MSZP Gyurcsány Ferencék kiválása után félt a vitáktól, ez pedig idővel a gondolkodás igényét is száműzte a pártból. Hiller úgy látja, mivel az ország legsúlyosabb problémája a szegénység, szociális és karitatív akciókat kell szervezni. Szorgalmazza, hogy bővítsék a taglétszámot, mert szélesebb bázisra van szükség, illetve hogy a párt költségvetésének negyedét képzésekre, értelmiségi találkozókra, műhelymunkára, baloldali fiatalok nyári táboroztatására és egy rendszeres nyári politikai fesztivál megszervezésére fordítsák.
Javaslatot készített a közelmúltban volt pártvezetők és pozícióért induló fiatalabb politikusok részvételével megalakult Deák Ferenc Kör is, amely azt szeretné elérni, hogy kezdődjön meg egy új program és alapszabály előkészítése. Kezdeményezik továbbá, hogy a kongresszus külön állásfoglalásban döntsön az önkormányzati választással összefüggő feladatokról, ami azért lehet érdekes, mert Budapesten egyelőre holtpontra jutottak a tárgyalások az ellenzéki pártok között.
