olcsón megúszta,
amikor erőszakos közösülésért másodfokon mindössze három év szabadságvesztésre ítélték. Egy nyugalmazott ügyész szerint feltűnően olcsón, mert ezért emlékei szerint alapesetben – amikor egy áldozat és egy tettes volt – kiszabtak három-öt évet, míg a csoportos elkövetést ennél jóval szigorúbban ítélték meg. Kissék pedig „partiba dobták” az áldozatukat.
A hatvanas évek második felében a Legfelsőbb Bíróság – nyilvánvalóan nem erre a konkrét ügyre hivatkozással, hanem az általános tapasztalatok alapján – elvi éllel mutatott rá, hogy nem életszerű, ha egy nő egymás után közösül férfiakkal. Forrásunk szerint ezzel egyértelműen arra utaltak: alaposan valószínűsíthető a nemi erőszak, amennyiben egy lánnyal rövid időn belül többen létesítenek szexuális kapcsolatot, állítsanak bármit a fiúk.
Névtelenséget kérő, régen visszavonult informátoraink emlékeztettek ugyanakkor arra:
a büntetéskiszabási gyakorlat akkoriban a maihoz képest is jóval szigorúbb volt,
hiszen a bűncselekmények száma alig haladta meg a százezret – ez harmada-negyede a mostaninak – , mégis többen ültek börtönben, mint most. Ennek azonban nem az a magyarázata – jelezték –, hogy politikai okokból ellenzékiek sorát zárták volna be, mert az ilyen ügyek száma évente mindössze pár száz volt, tehát a bíróságok ceruzája általában is vastagabban fogott.
Nem tagadják azonban, hogy élsportolók esetében előfordult kivételezés, de ők leginkább az ittas vezetést, esetleg a csempészetet úszták meg. Feltéve, hogy a hatalom ehhez hozzájárult, mert a Dózsa – a Belügyminisztérium egykori egyesülete – válogatott labdarúgóját is elmarasztalták vámbűncselekmény miatt. Amikor viszont volt konkrét sértett – tették hozzá –, nemigen lehetett elkerülni a felelősségre vonást. Kiss Lászlót is nyilván ezért állították bíróság elé, de kétségkívül enyhe volt a büntetés.
|
Kiss László
Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Másfelől forrásaink szerint büntetlen még az MSZMP Központi Bizottságának – tehát az állampárt elitjének – tagja sem mindig maradhatott. Egy egykori szocialista nagyvállalat vezetője úgy kívánta elismerni a cég első osztályba bejutott sportcsapata tagjainak teljesítményét, hogy a takarítónőknek adott jutalmat, amit nekik vissza kellett adniuk, s a pénz végül a sportolók zsebében kötött ki. Az ügy kipattant, mert az asszonyok hamarosan nyugdíjba mentek, s a rendkívüli juttatás miatt szokatlanul magas nyugellátásban részesültek, ami feltűnt valakinek. Az „elvtárs” ezen bukott meg, és felelősségre vonták.
Nemi erőszak esetén a tíz év nagyjából máig érvényes plafon. Alapesetben különben a büntetési tétel a hatályos Btk. szerint kettőtől nyolc évig terjedő börtön. Öttől tíz évig zárhatják be azokat, akik csoportosan követik el az erőszakot, s ugyanezért akár 15 év járhat, ha 12 évnél fiatalabb az áldozat.
