A listaállítás határideje délután négy órakor lejárt, és összesen két pártszövetség és kilenc párt adta le az aláírásgyűjtő íveket. Az indulás feltétele országosan minimum húszezer támogató aláírás összegyűjtése, a mandátumszerzéshez pedig a szavazatok legalább öt százalékára lesz majd szükség. Ez nagyjából arányos választási rendszer, mert – némi egyszerűsítéssel – a pártok öt százalékonként számolhatnak egy-egy képviselői hellyel.
A Nemzeti Választási Bizottság kora este kisorsolta, hogy a szavazólapon az egyes szervezetek milyen sorrendben szerepelnek majd. E szerint az első helyre az MSZP kerül, majd Seres Mária Szövetségesei (SMS), a Fidesz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom, a Jobbik, az LMP, az Együtt-PM, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ), a Magyarország Mozgalom (MoMa) és az Új Magyarország Párt következnek, míg az utolsó a Demokratikus Koalíció (DK) lesz.
A parlamenti választáson részt vevő jelöltek és szervezetek nagyvonalú kampánytámogatást kaptak – országos listát állító pártonként ez 150 és 600 millió között volt –, ezért minden korábbinál több, összesen 18 listára szavazhattunk. Az EP-választáshoz viszont az állam egyetlen fillérrel sem járul hozzá, ennek ellenére a mezőny népesebb, mint 2004-ben, illetve 2009-ben, amikor csak nyolcan próbálkoztak.
A parlamenten kívüli pártok azonban hiába indultak, mert egyik sem érte el az öt százalékot. A Jobbik az egyetlen kivétel, amely öt esztendeje megszerezte a voksok majdnem 15 százalékát.
|
Két pártszövetség és kilenc párt adta le az aláírásgyűjtő íveket a Nemzeti Választási Bizottságnál
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az április 6-i tapasztalatok is azt mutatják, hogy nagy meglepetésre ezúttal sem kell számítani, hiszen akkor a 14 kis pártra a szavazatok mindössze négy százaléka jutott. Ennek ellenére közülük négyen megint rajthoz állnak, új versenyzőként pedig megjelent a Modern Magyarország. Ha a papírforma érvényesül, ezek május 25-én sem zavarnak majd sok vizet, bár a Bokros Lajos vezette szerveződés sötét ló lehet.
Érdekes ugyanakkor, miként szerepel a baloldal, hiszen két pártra és egy pártszövetségre voksolhatunk. Az összefogás öt résztvevőjéből négy – ketten önállóan, ketten közös listán – tehát meg akarja mutatni, mire mennek külön-külön. Kérdéses, hogy milyen eredménnyel, hiszen április 6-án szövetségben is csak 25 százalékig jutottak. Ráadásul ellenül dolgozik, hogy a súlyos vereség után a választóik elbizonytalanodhattak, és inkább távol maradnak.
A szokásosan alacsony, negyven százalék alatti részvételi arány sem nekik kedvez, és most az sem kizárt, hogy ennél is kevesebben mennek el szavazni. Ha így lesz, a Fidesz tarol, és jóval ötven százalék felett végezhet, a passzivitás másik nyertese pedig a Jobbik lehet, amely az EP-választáson a második helyre kerülhet, és húsz százaléknál több szavazatot kaphat.
A baloldali formációk – az MSZP, az Együtt-PM és a DK – viszont egymástól rabolhatnak voksokat, és korántsem biztos, hogy mindhárman mandátumot szereznek. Másfelől nem kizárt, hogy aki a közös listára egyes személyek miatt nem akart voksolni, most megtalálja azt a pártot amelyet kompromisszumok nélkül támogathat.
Az LMP az országgyűlési választáson mindössze tizedszázalékokkal lépte át a parlamenti küszöböt, így az ökopárt helyzete is bizonytalan. Az alacsony részvétel nekik azonban jól jöhet, mert a nagyvárosi lakosság körében – ahol az LMP az átlagosnál jóval nagyobb népszerűségnek örvend – vélhetően nagyobb lesz a szavazási hajlandóság.
