A bajai adóemelés a lakótelepen élőket sújtja a legjobban – 35–70 négyzetméteres lakásból van a legtöbb a városban. Nagyon rosszul jártak a nagy méretű, bár gyakran leromlott állapotú magánházban élő kisnyugdíjasok is. A helyi ellenzék korábban sem tudta megakadályozni az ilyen döntéseket, de október 1-jéig még volt egy kiskapu, a helyi népi kezdeményezés, amelynek segítségével legalább társadalmi egyeztetésre lehetett bírni a testületi többséget. Önkormányzati körökben többen említik Bátonyterenye példáját.
Ott 2012 októberében hitelesítette a helyi választási bizottság egy népi kezdeményezés aláíró ívének mintapéldányát. Csak annyi állt rajta: kezdeményezik, hogy Bátonyterenye Város Önkormányzata helyezze hatályon kívül a magánszemélyek kommunális adójáról szóló korábbi rendeletét. A helyi népszavazással ellentétben ugyanis a népi kezdeményezésnek tárgyköri korlátja nem volt. Mindössze arra volt szükség, hogy a kérdés a képviselő-testület hatáskörébe tartozzon. Megfelelő számú támogató aláírás esetén el lehetett vele érni, hogy a testület újra napirendre tűzze és megtárgyalja a kérdést – vagy megváltoztassa, vagy megerősítse a korábbi döntését.
A döntés tartalmát a népi kezdeményezés – ellentétben a helyi népszavazással – nem határozhatta meg. Bátonyterenyén így is történt: 2013 februárjában a képviselő-testület kénytelen volt újratárgyalni az ügyet, mert sikeres volt az aláírásgyűjtés.
Ott a döntést nem változtatták meg.
Néhány hónap múlva Orosházán viszont sikerrel járt a bátonyterenyei példa nyomán elindított népi kezdeményezés. A fideszes többség 2012. november 29-én egyetlen rohammal fogadta el a kommunálisadó-kivetést. Az első lakás után 18 ezer forintot, minden további lakás után 24 ezer forintot kellett fizetni évente.
A helyi ellenzék kifogásolta az egyeztetés hiányát, továbbá, hogy azt sem tudni pontosan, mire fordítja a városháza az amúgy is beszedett egymilliárd forint körüli helyi iparűzésiadó-bevételt. Emiatt kérték az adórendelet újratárgyalását. A helyi választási bizottság az első két aláíró mintaívet (A Jobbikét és az MSZP-ét) formai okokra hivatkozva elutasította, de a szocialistákhoz közel álló Demokrácia, Szolidaritás, Esélyegyenlőség Alapítvány ívét már kénytelenek voltak elfogadni, és megkezdődhetett az aláírásgyűjtés.
Összesen legalább 2300 támogató aláírásra lett volna szükség, de jó esély volt, hogy összegyűlik annyi, mert nagy volt a felháborodás a városban. Dancsó József akkori polgármestert indulatos tömeg fogadta egy lakossági fórumon. 2013. március 12-én dőlt el, hogy lesz aláírásgyűjtés – az orosházi fideszes többség két nap múlva, rendkívüli közgyűlésen visszavonta a helyiadó-rendeletet. Az addig elkészült bevallásokat kidobták, a befizetett adót visszafizették. Dancsó József polgármester (ma a Magyar Államkincstár elnöke) bejelentette, hogy eltörlik a kommunális adót.
Hirtelen nem is lett rá szükség: Simonka György országgyűlési képviselő kilobbizta Tállai András önkormányzati államtitkárnál, hogy Orosháza kapjon 160 millió forint rendkívüli költségvetési támogatást, ami kiváltja a kommunális adót. Ezt a megoldást szerette volna javasolni most az orosházi szocialista ellenzék a bajaiaknak.
Csakhogy a Fidesz előrelátó volt: a népszavazásról szóló törvényben eltörölte mind az országos, mind a helyi népi kezdeményezés lehetőségét.
Csak a helyi népszavazás jogintézménye maradt meg, ám adózási kérdésekben nem lehet népszavazást kiírni.
Zongor Gábor, a Települések Országos Szövetsége főtitkára jogértelmezése szerint népszavazást nem lehet kezdeményezni azért, hogy valamilyen rendeletet tárgyaljon újra a testület. A népszavazás fogalmi körébe ugyanis az tartozik, hogy a „nép” átveszi a döntés jogát a képviselőktől, ám ezt az adókivetés esetében tiltja a törvény. A kormány megadta a zöld jelzést, hogy a kiesett költségvetési bevételek helyett korlátlanul adóztathatnak a települések. Baján ezt már megtették, vélhetően nem ők lesznek az egyedüliek.
A nagyvárosi tüntetések nyomán gyakran elhangzik a kérdés: vidéken miért nem adnak hangot elégedetlenségüknek az emberek? Talán, mert ahhoz helyi ügyek, érdeksérelmek is szükségesek. Nemcsak a parlament, hanem a fideszes többségű önkormányzatok is egyre súlyosabb akadályokat gördítenek a részvételi demokrácia útjába. Dávid Zoltánt például mindössze 4194 szavazattal meg lehetett választani a 28 ezer 600 lakosú Orosháza polgármesterévé. A helyi többség döntése alapján idén szeptembertől egy helyi népszavazásnak (ahol a szavazók döntése kötelezné az önkormányzatot), már a kiírásához is minimum 5000 aláírás szükséges.
