A jogvédő szervezet azt is kifogásolja, hogy a tervezet – a hatályos rendelkezésekkel szemben – nem tartalmaz indokolást. Nem könnyítették meg tehát azok helyzetét, akik a javaslatról valóban érdemi véleményt kívántak volna nyilvánítani – állítja Ligeti.
A TI álláspontja szerint nem segíti az átláthatóságot, hogy továbbra is rendeletben határozhatja meg a kormány: az Országgyűlés illetékes bizottsága milyen esetekben dönthet úgy, hogy a megrendelő eltérhet a közbeszerzési törvény általános szabályaitól. Kifogásolják emellett, hogy azokról a minősített cégekről, amelyek üzleti partnerként egyáltalán szóba jöhetnek, továbbra sem tudhatunk semmit. Ligeti emlékeztetett rá, hogy az Amnesty International még 2009-ben pert indított a lista nyilvánosságra hozatala érdekében, de jogerősen elveszítették. Ami szerinte azért is érthetetlen, mert a NATO beszállítóit a szervezet honlapján bárki megismerheti.
Abban egyébként a tervezet nem hoz változást, hogy a védelmi és biztonsági célú beszerzések esetén nem kell nyílt közbeszerzési eljárást lefolytatni. Vagyis: a megrendelő nagyjából maga döntheti el, hogy mely cégekkel hajlandó üzletet kötni. Újdonság viszont, hogy az „ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni”. Ez egybecseng Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi nyilatkozatával, amely szerint a hazai védelmi ipar a magyar gazdaság egyik húzóágazata lehet.
Van az előterjesztésben más is. „Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja védett foglalkoztatók számára” – olvasható a javaslatban. Ez azt jelenti, hogy csak olyan cégek jöhetnek szóba, amelyeknél „az alkalmazottak többsége megváltozott munkaképességű személy”. A törekvés érthető, de kérdéses, vannak-e egyáltalán ebben a szektorban ilyen vállalkozások.
A törvénytervezet mellékletéből egyébként többé-kevésbé egyértelműen megállapítható, milyen termékek esetében van lehetőség a közbeszerzési törvény mellőzésére. A szolgáltatásoknál más a helyzet. A felsorolásban ugyanis szinte minden szerepel, amellyel összefüggésben elvileg minősített adat merülhet fel. Ilyen többek között a közúti, vasúti, légi és vízi szállítás, a szennyvízkezelés, a szemétszállítás, a jogi szolgáltatás, a szállodai és éttermi szolgáltatás – s a biztonság kedvéért az egyéb szolgáltatás is. Indokolás híján csak találgatni lehet, mi lehet ezekben államtitok.
Kivétel gyengíti a szabályt.
A törvénytervezet szerint bizonyos esetekben kivonnák az általános közbeszerzési szabályok hatálya alól a közalapítványokat, a helyi önkormányzatokat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatokat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulásait, a területfejlesztési önkormányzati társulásokat és a térségi fejlesztési tanácsokat. Ezek esetében a védelmi és biztonsági célú beszerzés fogalma elég nehezen értelmezhető – hívja fel a figyelmet Ligeti Miklós.
A javaslatból kiderül az is: a kifejezetten katonai és rendvédelmi célú termékek és szolgáltatások mellett a kritikus infrastruktúra – e körbe tartoznak többek között a közúti és vasúti létesítmények, a közművek, a távközlési rendszerek – védelmével összefüggő beszerzésekre is alkalmazhatnának kivételes szabályokat, ha azokkal kapcsolatban minősített adat keletkezhet. A TI jogi igazgatója viszont úgy véli, ez a szabályozás alkalmas lehet arra, hogy a beszállítókat – önkényes döntés alapján – ne nyílt eljárásban válasszák ki. Azt pedig végképp nem érti, egy közalapítvány vagy nemzetiségi önkormányzat mit keres ebben a sorban.
