galéria megtekintése

Kiskapu kiskapu hátán

2 komment


Lencsés Károly

Törvény készül a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről, de a Transparency International aggályosnak tartja, hogy az Országgyűlés illetékes bizottságának döntése alapján továbbra is bármikor eltérhetnek majd a közbeszerzési eljárás általános szabályaitól.

Több mint tízéves adósságát törleszti a jogalkotó: a napokban nyilvánosságra hozták a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvénytervezetet. Ez annak a 2004-es kormányrendeletnek lép a helyébe, amely a kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk, illetve szolgáltatások megrendelése esetén lehetővé tette, hogy eltérjenek a közbeszerzési eljárás általános szabályaitól. Tehát korábban egy alacsonyabb szintű jogszabállyal írtak felül törvényt, ami súlyos alkotmányossági aggályokat is felvethet.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A Transparency International (TI) évek óta szorgalmazza, hogy foglalják törvénybe a haditechnikai eszközök beszerzésének szabályait, nem értik azonban a sietséget – jelentette ki kérdésünkre a szervezet jogi igazgatója. Ligeti Miklós szerint elfogadhatatlan ugyanis, hogy egy terjedelmes előterjesztés véleményezésére nem egészen három napot adtak úgy, hogy nincs szükséghelyzet. Jelezte: azok az uniós jogszabályok, amelyekre az előterjesztés hivatkozik, jó ideje hatályban vannak, a kapkodásra ezért sincs ok.

 

A jogvédő szervezet azt is kifogásolja, hogy a tervezet – a hatályos rendelkezésekkel szemben – nem tartalmaz indokolást. Nem könnyítették meg tehát azok helyzetét, akik a javaslatról valóban érdemi véleményt kívántak volna nyilvánítani – állítja Ligeti.

A TI álláspontja szerint nem segíti az átláthatóságot, hogy továbbra is rendeletben határozhatja meg a kormány: az Országgyűlés illetékes bizottsága milyen esetekben dönthet úgy, hogy a megrendelő eltérhet a közbeszerzési törvény általános szabályaitól. Kifogásolják emellett, hogy azokról a minősített cégekről, amelyek üzleti partnerként egyáltalán szóba jöhetnek, továbbra sem tudhatunk semmit. Ligeti emlékeztetett rá, hogy az Amnesty International még 2009-ben pert indított a lista nyilvánosságra hozatala érdekében, de jogerősen elveszítették. Ami szerinte azért is érthetetlen, mert a NATO beszállítóit a szervezet honlapján bárki megismerheti.

Abban egyébként a tervezet nem hoz változást, hogy a védelmi és biztonsági célú beszerzések esetén nem kell nyílt közbeszerzési eljárást lefolytatni. Vagyis: a megrendelő nagyjából maga döntheti el, hogy mely cégekkel hajlandó üzletet kötni. Újdonság viszont, hogy az „ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni”. Ez egybecseng Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi nyilatkozatával, amely szerint a hazai védelmi ipar a magyar gazdaság egyik húzóágazata lehet.

Van az előterjesztésben más is. „Az ajánlatkérő a beszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja védett foglalkoztatók számára” – olvasható a javaslatban. Ez azt jelenti, hogy csak olyan cégek jöhetnek szóba, amelyeknél „az alkalmazottak többsége megváltozott munkaképességű személy”. A törekvés érthető, de kérdéses, vannak-e egyáltalán ebben a szektorban ilyen vállalkozások.

A törvénytervezet mellékletéből egyébként többé-kevésbé egyértelműen megállapítható, milyen termékek esetében van lehetőség a közbeszerzési törvény mellőzésére. A szolgáltatásoknál más a helyzet. A felsorolásban ugyanis szinte minden szerepel, amellyel összefüggésben elvileg minősített adat merülhet fel. Ilyen többek között a közúti, vasúti, légi és vízi szállítás, a szennyvízkezelés, a szemétszállítás, a jogi szolgáltatás, a szállodai és éttermi szolgáltatás – s a biztonság kedvéért az egyéb szolgáltatás is. Indokolás híján csak találgatni lehet, mi lehet ezekben államtitok.

Kivétel gyengíti a szabályt.

A törvénytervezet szerint bizonyos esetekben kivonnák az általános közbeszerzési szabályok hatálya alól a közalapítványokat, a helyi önkormányzatokat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatokat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulásait, a területfejlesztési önkormányzati társulásokat és a térségi fejlesztési tanácsokat. Ezek esetében a védelmi és biztonsági célú beszerzés fogalma elég nehezen értelmezhető – hívja fel a figyelmet Ligeti Miklós.

A javaslatból kiderül az is: a kifejezetten katonai és rendvédelmi célú termékek és szolgáltatások mellett a kritikus infrastruktúra – e körbe tartoznak többek között a közúti és vasúti létesítmények, a közművek, a távközlési rendszerek – védelmével összefüggő beszerzésekre is alkalmazhatnának kivételes szabályokat, ha azokkal kapcsolatban minősített adat keletkezhet. A TI jogi igazgatója viszont úgy véli, ez a szabályozás alkalmas lehet arra, hogy a beszállítókat – önkényes döntés alapján – ne nyílt eljárásban válasszák ki. Azt pedig végképp nem érti, egy közalapítvány vagy nemzetiségi önkormányzat mit keres ebben a sorban.

Ezek is érdekelhetnek

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető