galéria megtekintése

Hatóság a homályban

3 komment


Fekete Gy. Attila

Elvileg július elsejétől működnie kellene a könyvelők, könyvvizsgálók és adótanácsadók felügyeletére hivatott új hatóságnak, a szaktárcával egyeztető érdekképviseleteknek azonban egyelőre úgy tűnik, a minisztériumnak fogalma sincs arról, mit akar ellenőrizni, hogyan és ez hány embert érint majd.

Megdicsérte tárgyalópartnereit a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a legutóbbi – sorrendben második – egyeztetés után, amiért semmi nem szivárgott ki az elvileg július elsején felálló közfelügyeleti hatóság előkészületeiről. Az egyeztetések több résztvevője azt mondta erre lapunknak, ez nem meglepő, hisz „nincs mit kiszivárogtatni".

Szerintük eddig mindössze annyi derült ki, hogy a tárcának fogalma sincs arról, hány adótanácsadó, könyvelő, könyvvizsgáló munkáját kívánja ellenőrizni, pontosan mit akar vizsgálni, és ehhez mekkora apparátus kell.

Konkrétumokat tartalmazó leírt jogszabálytervezetet sem láttak még. Ezért most azt kérték a tárcától, hogy a két hét múlva esedékes következő fordulóra írják le, pontosan mit is akarnak. Eddig ugyanis csak az derült ki, hogy „közfelügyelni".

 

A kormány a tavalyi brókerbotrány-sorozat után jelentette be, hogy felállít egy közfelügyeleti hatóságot, amely majd időről időre körmére néz a könyvelőknek, a könyvvizsgálóknak, adótanácsadóknak.

A szakma nem kis felháborodással fogadta a bejelentést,

s hogy a kormányzati illetékesek azt a látszatot keltették, mintha nekik kellene megvédeniük a vállalkozásokat – még saját könyvelőiktől is. Máig nem derült ki azonban, hogy kiket ellenőrizne az új hatóság: kizárólag a cégeknek külsősként, szerződés alapján dolgozó könyvelőket, adótanácsadókat és könyvvizsgálókat, vagy a vállalatok alkalmazásában állókat is.

Rejtély az is, hogy miféle ellenőrzési jogosítványokat kap majd az új szervezet, amivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem rendelkezik.

Az ügy érdekessége, hogy a hét különböző egyesületbe tömörülő szakma nagy része egyáltalán nem ágál a mostaninál szigorúbb ellenőrzés és nagyobb átláthatóság ellen. Sőt.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint ma Magyarországon senki nem tudja pontosan, hány könyvelő dolgozik. A mérlegképes szakemberek száma ismert csak, ők körülbelül 50 ezren lehetnek, de arra vonatkozóan például már nincs adat, hogy hányan készítenek vállalkozások számára mérleget.

Felhívta a figyelmet arra is, bevett gyakorlat, hogy a könyvelő megbízója Ügyfélkapu-kódjával adja be az adóbevallást, amelyből így nem is derül ki, hogy ki készítette. Az adóbevalláson az ügyvezető aláírása szerepel, így az övé minden felelősség. Ezen kívül a szakmához tartozik még két-háromezer könyvvizsgáló, ki tudja hány adótanácsadó és adószakértő (utóbbiak számát 15 ezerre becsülik).

E három hivatás érdekei sem esnek egyébként mindig egybe. A könyvvizsgálók szerint azok a cégek, amelyeknél kötelező a könyvvizsgálat, fajlagosan több adót fizetnek, mint a többiek, és személyi kiadásra is többet költenek. Ennek ellenére valószínűtlen, hogy a kormány a jelenlegi 300 milliós árbevételről lejjebb viszi a kötelező könyvvizsgálat értékhatárát. Már csak azért is, mert az unióban egymilliárdos árbevétel felett kötelező a könyvvizsgálat.

Nem kis felháborodást okozott viszont a szakmában, hogy a kormány a visszaélések megszüntetését reméli a felügyelettől, s lényegé­ben az adócsalók támogatásával vádolta meg a könyvelőket, adótanácsadókat.

Mint azt az egyik résztvevő elmesélte, „síri csend" ült a teremre, amikor valaki az egyeztetésen megkérdezte: kiterjed-e a majdani felügyelet hatásköre a cégügyekben eljáró ügyvédekre is. Végül is nélkülük nehéz lenne hajléktalanokra átruházni, cégtemetőkre bízni az eladósított, tetemes köztartozást felhalmozott cégeket.

Zara ezt kérdésünkre úgy kommentálta, hogy az érdekképviseletek kénytelen-kelletlen konstatálták: az ügyvédeknek az állam nem akar jól a körmükre nézni, valószínűleg, mert az ő befolyásuk a jogalkotók körében nagyobb, mint a könyvelőké.

Tény ugyanakkor, hogy sok „mezítlábas" – sem vállalati alkalmazásban nem álló, sem szerződéses ügyfeleknek nem dolgozó – könyvelő dolgozik, akiket ma senki nem ellenőriz.

Nem regisztráltak a NAV-nál, így hivatalosan nem is léteznek. Zara szerint indokolt lenne, ha például kötelezővé tennék a könyvelők és a hasonló tevékenységet végzők számára, hogy belépjenek valamelyik szakmai szervezetbe. Jó megoldás lehetne az is, ha a NAV kiterjesztené a vizsgálódását azokra a könyvelőkre, könyvelőirodákra is, amelyek ügyfeleinél szabálytalanságot, törvénysértést fedez fel.

Megint jönnek, vizsgálódnak
Megint jönnek, vizsgálódnak
Koncz György / Népszabadság

Megkerestük a szaktárcát is azzal kapcsolatban, hogy hol tartanak az egyeztetések, körvonalazódik már az új hatóság jog- és hatásköre. Válasz gyanánt arról tájékoztatták lapunkat, hogy érdemi tárgyalásokba kezdtek hét érintett szakmai szervezettel. Az új szabályozást a szakmával közösen dolgozza ki a minisztérium, és „egyetlen közfelügyeletre vonatkozó jogszabályi rendelkezés sem léphet úgy hatályba, hogy azt ne egyeztetnék előzetesen az érintetteket képviselő szervezetekkel".

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.