Végül enni kezdték a 600 adag bablevest és kakaós csigát, mert errefelé az étel nagy kincs, aztán csak előkerültek a kézi szekerek és talicskák, s a tanulók a szülőkkel együtt pakolni kezdtek. A MET minden évszakváltáskor ruha- és cipőadományt hoz, amit a polgármester lomnak tekint. Ez a „lomozás” is az egyik kimondott oka annak, hogy Felsődobsza önkormányzata idő előtt fölmondta a MET-tel öt évre kötött közoktatási megállapodását. Ez év február 25-én – a pedagógusoknak és a szülőknek meghirdetett fórumon, amit a falu Közösségi Házában tartottak – a polgármester erről így beszélt: „Miénk ez az iskola, nem másé.
Ezt mi nem hagyjuk, ezt mi fogjuk működtetni valamilyen formában, és erre a forma már meg is van. És nem úgy, amilyen eredmények születnek ebben az iskolában, amennyi gyereket más iskolákba elvisznek. (…) Nem hagyjuk! Megkerestük a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnök asszonyát, aki elmondta, jó irányban haladunk. Ez azt jelenti, hogy Felsődobszán, az iskolában és az óvodában nem marad ellátatlan terület. Működni fog tovább, csak nem ezzel a fenntartóval, hanem a Klebelsberggel. Erre minden támogatásunk megvan, és ezt a feladatot végre fogjuk hajtani! (…) Mert ennek a felsődobszai intézménynek múltja, története van, és nem fogjuk eltűrni, hogy leltár napján tele van lommal az iskola igazgatójának a szobája. Derékig ér a lom. A lomos ruhától. Nem fogjuk megengedni... ”
Luterán András polgármester vagy nincs tisztában a valósággal, vagy módos emberként nem akar tudomást venni arról, amit a szikszói Kistérségi tükör gyerekesélyről szóló tanulmánya is megírt: hogy „Felsődobsza gyerekeinek 63,8 százaléka roma”. Hogy a faluban 120 embernek nincs állandó munkája. Vannak házak, ahol se víz, se villany. A felsődobszai cigány szülők egy része azért íratja át gyermekét az abaújkéri anyaiskolába, amit szintén a MET tart fenn, mert van kollégium, a kollégiumban pedig fűtés, víz, villany és ennivaló. Az iskolába járó gyerekek szülei nagyrészt aluliskolázottak, sok az olyan család, ahol vagy az egyik, vagy mind a két szülő munkanélküli.
A pedagógusok szerint a gyerekek szociálisan éretlenek, a közösségbe nehezen illeszkednek be, gátlásosak, nincs megfelelő biztonságérzetük. Felsődobszán csak a 2013–14-es tanévben öt iskolás került állami gondozásba, hárman nevelőszülőkhöz. A családok a jobb megélhetés reményében vándorolnak: Miskolc, Pest, külföld. A MET iskoláiban csak ebben a kistérségben mintegy ezer hihetetlenül halmozottan hátrányos helyzetű diák tanul. Olyanok, akiknek hétvégén nincs mit enniük, és télen azért hiányoznak, mert felváltva hordják az egyetlen cipőt. Azegy húsz százaléka állami gondozott, vagy nevelőszülőknél él.
– Polgármester úr – kérdeztük a február 25-i fórumon, amit filmre is rögzítettek –, mikor kezdődött a folyamat, amikor a nem cigány, a fehér szülők más települések iskoláiba kezdték vinni gyermekeiket? Mikortól lett cigány iskola a felsődobszai?
– Azért ez nagyon durva megfogalmazás. Kikérem magamnak – felelte a polgármester, aki valamikor a lányát, Alizt vitte más település iskolájába. Gönczi Miklós, a felsődobszai képviselő-testület tagja pedig azt hajtogatta: „Ez nem lehet cigány iskola! Ez felsődobszai iskola, illetve másik három település, Szentistvánbaksa, Nagykinizs és Hernádkércs iskolája.
Ül Szentistvánbaksa és Nagykinizs polgármestere, illetve alpolgármestere a felsődobszai iskola könyvtártermében, és rettentően dühösek. Őket ugyanis senki nem értesítette arról, hogy Luterán András mit akar tenni önhatalmúlag az iskolával. Hiszen három éve, amikor az intézmény csődben volt, és sem a református, sem a katolikus egyház nem vállalta a működtetését, ők keresték meg az abaújkéri Wesley iskolát, azután Iványi Gábort, aki igent mondott.
– Luterán András úgy viselkedik, mint egy kiskirály – mondja Rontó István, Szentistvánbaksa polgármestere. – Mintha az iskola, ahová mintegy negyven százalékban a környékbeli kistelepülések gyermekei járnak, az ő saját vállalkozása, egyik biznisze lenne. 1994-ben a négy Hernád-parti település közös intézményfenntartói társulást hozott létre. Közösen tartottuk fenn a felsődobszai iskolát.
– Egészen tavaly decemberig – magyarázza Székely István, Nagykinizs alpolgármestere –, amikor is Luterán közös testületi ülést hívott össze, azt kérve, szüntessük meg az intézményfenntartói társulást, mert az iskolát az evangéliumi testvérközösség működteti. Jóhiszeműek voltunk, belementünk, rá másfél hónapra, február 18-án a felsődobszai önkormányzat felbontotta a megállapodást a MET-tel, de előbb tárgyalt a Klikkel is, amelyik szintén fölmondott az evangéliumi testvérközösségnek – ez év júniusában. De minket senki nem értesített. A jegyző asszonyunk teljesen ki volt borulva. Mert miképp lehetséges, hogy három olyan önkormányzatot, melynek gyermekei a felsődobszai iskolába járnak, hivatalosan nem értesítenek.
Végül ez év június végén Luterán Andrástól levelet kaptunk. Ekkor fordultunk a szikszói jegyző asszonyhoz. Félelmetes ez a fajta eljárás. Mi azt szeretnénk, ha az evangéliumi testvérközösség tartaná fenn a dobszai iskolát, a nagykinizsi óvodát... Igen, tudjuk, hogy a felsődobszai iskolában a roma gyerekek aránya eléri a hetven százalékot. De hiszen Nagykinizsről is olyan gyerekek járnak oda, akiktől nehéz azt remélni, hogy főiskolások lesznek. Egyszerűen nem értem, mi a felsődobszaiak problémája.
– Ha valaki cigánynak született – morfondírozik Rontó István –, az nem tehet róla. Annak is léteznie kell, és iskolába járnia... Szentistvánbaksa nagyon jól járt a MET-tel. Felsődobsza ugyanis kezdetben hozzájárulásként minden tanuló után 65 ezer forintot követelt évente, ami fölment 224 ezerre, a végén már nem tudtuk miből fizetni. A közmunkásbérből vegyem el? A lakástámogatásból? Vagy ne fizessek az ÉMÁSZ-nak, esetleg kapcsolják ki a gázt?
– A felsődobszai önkormányzat – folytatja Nagykinizs alpolgármestere – szintén a tudtunk nélkül kezdeményezett birtokvédelmi eljárást a MET-tel szemben. Holott az épületben mindhárom kistelepülésnek tulajdoni része van. Nagykinizsnek 12,8 százalék.
– Felőlem, ahogy hallom – mondja Rontó István –, akár uborkasavanyító is lehet az iskolából, de csakis abban a régi, a Bárczay-féle kastélyrészben, ami a dobszai önkormányzat tulajdona.
– Nézze – mondja Jónás Béla, Nagykinizs polgármestere – engem már az sem érdekel, hogy Luterán cége biztosította az általános iskolában a tűzrendvédelmi és munkavédelmi oktatást, szolgáltatást, persze hogy pénzért. Ez inkább etikai, mintsem gazdasági kérdés. Mi már azt is fölajánlottuk a polgármesternek, hogy vásárolják ki az iskolaépületből a tulajdonrészeinket. Ám abba nem egyezhetünk bele, hogy úgy legyen uborkasavanyító, netán pihenő- és kalandpark, hogy az iskola felújítása óta az a bizonyos öt év ne teljen le. Különben a négy Hernád-parti településnek vissza kell fizetnie az uniós pénzt, 230 millió forintot.
Ül az egyik osztályteremben X. tanár, és három hatalmas papírdobozra mutat. Azért csomagolt össze, mert fél. A helyi hatalomtól.
– Két éven át, amíg az állam nem szabadította meg a falut az adósságától, minden rendben volt. A polgármester úr a beszédeiben dicsérte az iskolát, hogy milyen jó az együttműködés, aztán... Volt egy öregek napi műsor. Nem, nem a Közösségi Házban, hanem itt, az iskolában. Három pedagógus felkészítette a gyerekeket, műsort adtak, aztán következett egy haknizós operettpár. Ez volt a fizetős program. A CD-jük kicsit karcos és piszkos volt, az ötödik szám után élvezhetetlen. A polgármester úr kijelentette, a három pedagógus tette tönkre az öregek napi műsort. Attól fogva ők lettek a célpontok, és azt akarta, ne lehessenek osztályfőnökök.
Nem, én nem voltam közöttük. A polgármesternek olyan megjegyzése is volt, hogy aki még nem szült, az hogyan képes tanítani. Mindenki meg van félemlítve a faluban. Kiszolgáltatottak a szülők is, akik közmunkások. Július végén nekünk, pedagógusoknak nyilatkoznunk kellett, amennyiben a bíróság a Kliknek, állami fenntartásba ítéli az iskolát, csatlakozunk-e. De hát még el sem kezdődött a per, amit a MET kezdeményezett. Fölkerestünk egy jogászt, s ő fogalmazta meg a válaszleveleinket, hogy változatlan feltételek mellett, változatlan beosztásban és fizetéssel itt szeretnénk dolgozni a felsődobszai iskolában, mindegy, ki lesz a fenntartó; akinek ítél minket a bíróság.
A levélben az is szerepelt, hogy a boldogkőváraljai iskolához tartoznánk. Ha a Klik pénzt akarna megtakarítani, akkor a tőlünk mindössze hét kilométerre lévő halmaji iskolához csatolna minket, csak hát a váraljai igazgató barátja Luterán Andrásnak, akinek így majd lehet beleszólása abba, ki méltó a tanításra és ki nem. Szerintem erre egy éve lesz, mert az uniós pénzből történt felújítás egyik kitétele szerint a felsődobszai épületben öt évig iskola kell hogy üzemeljen. Másrészt ha egy év után a Klik felülvizsgálja az iskolát, a létszámot, akkor rájön, hogy ennek a 110 fős kisiskolának a fenntartása veszteséges.
Még akkor is, ha az esti iskolások és esti gimnazisták száma már ötven fő, és kezdődik a felnőttképzés. Szeptembertől az általános iskolai osztályomnak tizenöt tanulója lesz, akik csakis kiscsoportban fejleszthetők. Ha harmincfős osztályba integrálják őket, akkor ezek a gyerekek elvesznek, a felsődobszai iskola épületéből meg egy év múlva bármi lehet. Bérbe vehetik vagy magánkézbe is kerülhet. Tudja, mi fáj a legjobban? A vád, hogy mi, pedagógusok nem voltunk együttműködők az önkormányzattal. Még az állampolgári eskü is az iskolában történt. A polgármester akarta így. Mi, tanárok rendeztük be a termet, aztán mi voltunk a pincérek is.
Volt olyan önkormányzati esemény, amikor a tanárnőnek be kellett öltöznie népviseleti ruhába, és úgy kellett kínálnia a pogácsát. Mintha a kommunizmusban lennénk. Nem, az nem gond, ha egy falusi polgármester gazdag és befolyásos. Sokkal inkább az, ha újgazdag, és úgy is viselkedik. Állunk a Kossuth utcában. Kossuth 39. Itt kezdődik Luterán András látható birodalma. A telephelyek. A Védépszolg Kft.-é, aminek fejlesztésére, a régi épület korszerűsítésére pályázati pénzből több tízmillió forintot kapott.
Mert így a térségben élő hátrányos helyzetűek, elsősorban romák foglalkoztatása közvetlenül is lehetővé válik. Kossuth 39., idekerült a nemzeti dohánybolt is, amit egy másik pályázaton a lánya nyert el. És a nyáron ennek szomszédságában épült föl birodalmának óriás gyöngyszeme, az új gazdabolt. Luterán Andrásból, az egykori téeszsofőrből befolyásos ember lett. Azóta, amióta a felcsúti polgármester cége, a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte el társult tagként Felsődobsza Község több százmillió forintos árvízvédelmi fejlesztését.
A megrendelő a felsődobszai önkormányzat volt, ám az alvállalkozókat a lakosság számára készült tájékoztatók már nem tartalmazták. A rossz nyelvek azt beszélik, Luteránnak kijelölt útja van a politikában, a megyei közgyűlésbe. Az Iványi Gábor-féle MET-nek, a szegényiskolának ezért kell mennie.
