Quaestor-mentőöv: kis cégek mehetnek tönkre

– Valószínűleg évekig a személyes vagyonunkból fogjuk fizetni ezt az összeget, az alapkezelő eredményének javát elviszi a díj

– mondja rezignáltan Elek Péter, a Dialóg Alapkezelő egyik alapító tulajdonosa. – Ez megoldható, csak nagyon nem elegáns eljárás, hiszen az alapkezelőknek semmi közük a botrányhoz. Az alapkezelők nem brókercégek, nem vezetnek értékpapírszámlát, így nincs is biztosított állományuk – tette hozzá.

Karcosabban reagált Virág Ferenc, a Random Capital Zrt. alapítója. – Az egész egy káosz. Nem lehet tudni, mekkora összegről beszélünk, mennyi folyik be a Quaestor-féle alapba, ebből mekkora lesz a tényleges kötelezettség, és azt pontosan milyen ütemezéssel kell majd fizetni – mondta a szabályozásról.

A kártalanítással kapcsolatos részletszabályokat még nem dolgozták ki az illetékesek, így a Beva is dolgozik – ennyit tudott meg lapunk a Bevától. A részletszabályok kidolgozása után a Quaestor-károsultak Kárrendezési Alapját kezelő Beva igazgatósága dönt majd a folyamatról.

A jogszabály szerint 150 nap áll rendelkezésre, hogy a Beva-tagok meghatározzák, mennyi pluszbefizetést kell teljesíteniük 2015-ben –az előleget decemberben kell átutalniuk. A Quaestor Értékpapír Zrt. felszámolása azonban még nem indult meg, így az ügyfélköveteléseket sem ismerik – a jegybank a múlt héten kezdeményezte a felszámolás elindítását.

A Magyar Nemzeti Bank korábbi kalkulációja szerint csak a fiktív kötvények kártalanítása a Bevából, vagyis hatmillió forintig összesen 60-80 milliárd forintot emészthet fel, ami azt jelenti, hogy a Beva-tagoknak alapból hat-nyolcszoros díjat kell majd fizetniük tíz éven át. Ehhez jönnek hozzá a 6–30 millió forint közötti tételek, plusz a nem fiktív kötvények, s ezzel a számla máris 200 milliárd forintra ugrik. A legrosszabb esetben így a Beva-tagoknak a következő tíz évben évi 20 milliárd forintot, a jelenlegi tagdíj mintegy hússzorosát kell befizetniük.

A díjemelés a kisebb szereplőknél akár olyan mértékű tehernövekedést is eredményezhet, hogy nem lesz sok értelme folytatni a tevékenységüket. Ki akarna a következő tíz évben olyan vállalkozást fenntartani, amelyből nemhogy nyereségre nem tesz szert, de még be is fizethet a cégbe, hogy az teljesíteni tudja a Beva-tagdíjat?

A díjat ugyanakkor nem lehet megúszni. Akkor is meg kell fizetni, ha a szolgáltató átteszi a székhelyét más országba, s onnan nyújt határon átnyúló szolgáltatást. (Ez egyébként technikailag könnyen megoldható.)

Elvileg megoldást csak az hozhat, ha az alapkezelő, brókercég végelszámolással megszűnik, majd új cégként jelenik meg a piacon. Ez azonban elég kockázatos, hiszen a szélnek eresztett ügyfeleket vissza is kell csábítani. A költözés sincs ingyen, Virág Ferenc számításai szerint nagyjából 50 ezer euróval lehet számolni. Persze van az a díjemelés, amely mellett megéri elgondolkodni ezen is.